Seite 41 [41]
OCR
40 « Az udvar vonzäsäban becker a jezsuita oktatást sem tartotta a nemesi diákok számára elégségesnek vagy korszerűnek, helyette előnyösebb megoldásnak vélte, ha a tehetősebb szülők külföldi tanulmányokra adják fiaikat. , Az előkelő szülők, akiknek van rálátásuk a helyzetre, fiaikat idejekorán idegen országokba küldik, egy vagy két évre Leidenbe tanulni, és egy időre Párizsban tartózkodni, hogy egyrészt valami valódit tanuljanak, másrészt, hogy jó és elegáns magatartásformát sajátítsanak el."" A bécsi oktatás azonban néhány évtizeddel később, a 18. század közepén Mária Terézia reformjainak hatására látványos fejlődésen ment keresztül. A kormányzat komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a külföldre irányuló peregrinációt csökkentse (1725-től útlevelet kellett igényelni az utazáshoz, majd 1756-1759 között a háborúra való tekintettel megtiltották a külföldre utazást), " helyette az udvar azt a célt tűzte ki, hogy a Habsburg Monarchia és kiváltképp a főváros oktatási lehetőségeinek a fejlesztése révén a diákok minél teljesebb körű belföldi képzését biztosítsa. A császárváros iskolái a nemesi oktatás terén hamarosan Európa-szerte egészen egyedülállóan sokszínűek lettek, amit már a kortársak is érzékeltek, peldäul Joseph von Sonnenfels (1732-1817) az uralkodónőt következőképp meltatta születesnapi szönoklatäban: „Olyan alapitvanyok születnek, amelyekben a hazáért életüket adó apák nemesi ifjú fiai az uralkodónő bőkezűségének köszönhetően rangjuknak megfelelő nevelésben részesülnek. Bécs egy sor remek épület [iskola] révén, amelyekben a használhatóság és apompa egyesül, válik Európa egyik legpompásabb városává." A különféle oktatási intézmények nagy vonzerővel bírtak a Habsburg Monarchia különböző területein birtokokkal rendelkező nemesek számára, köztük a magyar főurak számára is, ezáltal a bécsi iskolák vizsgálata a centrumba irányuló főnemesi integráció kutatásának fontos problémakörét képezi. A következőkben röviden egyenként tekintjük át a császárváros témánk szempontjából releváns iskoláit, valamint az ott tanuló magyar főnemesi diákok körét. Worte völlig verzogen, indem ihnen von ihren Stande, Adel, Reichtum, nur gar zu viel vorgesaget wird." Küchelbecker, 1730. 395. ” „Aus der Ursache schicken diejenigen vornehmen Eltern, so in der Sache ein Einsehen haben, ihre Söhne bey Zeiten in fremde Länder, lassen solche ein oder zwey Jahre zu Leyden studiren, und sich einige Zeit zu Paris aufhalten, damit selbige so wohl etwas rechtes lernen, als auch eine gute und galante Conduite annehmen mögen.” Küchelbecker, 1730. 395. 8 Bär a külföldi peregrinäciö tiltäsa nem csupán a katolikus diákok Habsburg Monarchián belültartását igyekezett elősegíteni, hanem a protestáns művelődés fontos csatornájának az elvágását is célozta. Kosáry, 1983. 128. 9 „Es werden Stiftungen errichtet, in welchen die adeliche Jugend, ein welchen diejenigen deren Väter das Leben zu Vertheidigung des Vaterlandes dahingegeben, der Freygebigkeit der Fürstin eine standesmäßige Erziehung verdanken. Wien wird durch eine Reihe der herrlichsten Gebäude, an denen Nutzbarkeit und Pracht vereiniget sind, zu einer prächtigsten Städte Europens gemacht.” Sonnenfels, 1762. 29.
