Oldal 31 [31]
OCR
30 s Az udvar vonzásában rábban , labancnak? titulált — valójában azonban inkább reálpolitikusnak tekinthető és sok szempontból hasonló célokért, de más módszerekkel küzdő - oldal meghatározó személyiségeivel is mélyebben foglalkozni." Ezen tábor történettudomány előtti ismeretlenségét pedig jól tükrözi, hogy igen kevés „udvarpärtinak” nevezett fönemesröl született biogräfiai feldolgozäs. Ennek a heterogén összetételű, a császárvárosban is egyre otthonosabban mozgó nemesi körnek a megismerését nagy mértékben segítették az elmúlt két évtized hivatalnok- és elitkutatásai, amelyek közül Olga Khavanova és Szijártó István kutatásait emelném ki.? Kulcsár Krisztina a 18. századi bécsi udvar számos fontos aspektusát tette (a József főherceg utazásaihoz, illetve Albert herceghez kötődő kutatásai kapcsán) vizsgálat tárgyává, Forgó András kutatásaira pedig (többek között) a politika kultúrtörténeti megközelítésmód - témánk szempontjából is releváns - alkalmazása miatt utalnék." Ugyan jelen kötet a reprezentációtörténettel csupán érintőlegesen foglalkozik, de érdemes megemlíteni, hogy ezen a téren is számos új kutatási eredmény született."" Végül fontos hangsúlyozni, hogy a 18. századi császárvárosi közeg értelmezéséhez a történettudomány mellett a társtudományok, kiváltképp az irodalomtörténeti (Kókay György, S. Sárdi Margit, Andrea Seidler, Szilágyi Márton) és a művészettörténeti (Bubryák Orsolya, Galavics Géza, Kelényi György, Serfőző Szabolcs) kutatás is fontos aspektusokkal járult, illetve járul hozzá." Kalmár, 2012/a. 885. "A teljesség igénye nélkül: Khavanova, 2005; Khavanova, 2014; Khavanova, 2018; Szijártó, 2017/b. Az elitkutatásokkal kapcsolatban még érdemes Szemethy Tamás újfőnemesekkel kapcsolatos vizsgálatait is kiemelni: Szemethy, 2020. 5: "Kulcsár, 2004; Kulcsár, 2005; Forgó, 2017. 84 Barcsay, 2002; Hende, 2021; M. Varga, 2020. Az említett szerzők kapcsolódó tanulmányaiból a teljesség igénye nélkül lásd: Bubryák, 2008; Kelényi, 2012; Kókay, 1983; Mraz-Galavics, 1999; S. Sárdi, 2000; Seidler, 2016; Serfőző, 2017/b; Szilágyi, 2014.
