Seite 30 [30]
OCR
Bevezetés e 29 ber Győző a bécsi döntéshozás magyar ügyekkel kapcsolatos jelentőségére és működési mechanizmusára több helyen felhívta a figyelmet." H. Balázs Éva írása szintén kivételes, ő ugyanis tudatosan törekedett arra, hogy a magyar főnemesség udvari integrációjának megítélését és a kiemelkedő főúri államférfiak történeti szerepét újraértelmezze." Mária Terézia és a magyar rendi társadalom közötti kapcsolatról szintén árnyalt, újabb megközelítéseket is tartalmazó kép kialakítására törekedett 1988-ban megjelent biográfiájában ifj. Barta János, aki kötetének önálló fejezetében az udvar világát is vizsgálat tárgyává tette." Az 1980-as években pedig az 1690 utáni Erdélyi Fejedelemség bécsi kormányzattörténetének a feltárása terén Irócsányi Zsolt végzett fontos alapkutatasokat.”° A rendszerváltás utáni időszakban, kiváltképp az ezredfordulót követően erősödött meg a magyar történettudományban a bécsi udvar iránti érdeklődés. A magyar nemesség 16. századi bécsi integrációjának vizsgálatával kapcsolatban mindenekelőtt Pálffy Géza kutatásait kell kiemelnünk, amelyek a jelen kötet számára is fontos módszertani tanulságokkal szolgáltak." A Magyar Udvari Kancellária történetének és személyi állományának vizsgálatával kapcsolatban Fazekas István alapkutatásairól kell feltétlenül megemlékeznünk." A 17. századi főnemesi életpályák udvari kontextusban való értelmezésével kapcsolatban Koltai András és Anna Fundárková tanulmányait szeretnénk külön kiemelni." A 18. század kutatása kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben formálódott a Magyar Királyság 1711 utáni történetének az értelmezése és a Habsburgmagyar kapcsolatok értékelése." Mindezzel párhuzamosan pedig egyre nagyobb hangsúly helyeződött arra, hogy a Magyar Királyság történetét minél mélyebb összefüggések szintjén a Habsburg Monarchia kontextusában értelmezzék, ami a császárváros iránti történeti érdeklődést is szükségszerűen erősítette. Az újabb kutatások egyre inkább szakítanak azzal a narratívával, amely a , kuruc" oldal szemszögéből ábrázolja az ország történetét, és ítéli meg a rendi társadalom vezető személyiségeit. Ennek jelentőségére Kalmár János is felhívta egy tanulmányában a figyelmet, aki szerint fontos lenne a ko73. Ember, 1989/a. A szerző a bécsi hivatalok, kiváltképp az Államtanács működéséről komoly kutatási eredményekkel rendelkezett, amelyeket már a két világháború közötti időszakban is publikált. Ember, 1935. 7H. Balazs, 1989. 897-904. 75 Barta, 1988. 123-139. Tröcsänyi, 1988/a. 7 Palffy, 2003; Palffy, 2016. Palffy Géza 2002-ben megjelent tanulmányában a bécsi udvari integráció 16-17. századi színtereit tette vizsgálat tárgyává: Pálffy, 2002. Fazekas, 2014/a; Fazekas, 2018. 79 Fundarkova, 2009; Koltai, 2002. §0 . A Habsburg-magyar kapcsolatok , külső" nézőpontból való értelmezéséhez lásd: Evans, 2006.
