Page 29 [29]
OCR
28 « Az udvar vonzäsäban rült, nem tud többé szabadulni az udvari élet lenyűgöző varázsa alól, felolvad a főváros nemzetközi kultúrájában." A második világháború után, az államszocializmus kiépülésével párhuzamosan a történeti kutatás korábbi szabadsága és pluralizmusa elveszett, amely során az elitkutatás a történeti vizsgálatok perifériájára sodródott. A magyar történelem első átfogó marxista olvasatát Mód Aladár (1908-1973) nyújtotta a számos kiadást megért 400 év küzdelem az önálló Magyarországért című könyvében, amelyben a szerző az osztályharcon alapuló társadalomszemlélet jegyében igen elítélő álláspontot foglalt el a bécsi udvarral és a magyar főurakkal szemben." Mód a legélesebb kritikára viszont az udvarban is aktív szerepet játszó főpapokkal szemben ragadtatta magát: , A gazdag főpapok kirabolták a népet, a milliós főpapi jövedelmek a dolgozó parasztság mélységes elnyomorodásával párosultak s a klerikális reakció népellenes és nemzetellenes politikája egyik legsúlyosabb akadályává, fékjévé lett az előrehaladásnak."? Az 1970-es évektől a Kádár-rendszerben végbemenő enyhülési folyamat könnyített a történettudományra nehezedő nyomáson, a témaválasztások és a megközelítésmódok is szabadabbá váltak, ami hoszszabb távon az elit- és udvarkutatás számára is előnyös helyzetet teremtett. Bár az udvari kultúrával kapcsolatos újabb értelmezési módok recepciója még váratott magára, például 1974-ben Dümmerth Dezső következőképp vélekedett Mária Terézia udvaráról: , [az uralkodónő] a főurakat udvari szolgálatba idomítva, még maradék »egyenisegüktöl« és nemzeti érzésüktől is megfosztotta, éppúgy az ország létezése ellen tört, mint családjában király elődei."" A magyar udvarkutatás fő kezdeményezője Klaniczay Tibor irodalomtörténész volt, aki az 1980-as évek első felében a közép-európai udvari kultúra jelentőségére és újabb megközelítési lehetőségeire hívta fel a figyelmet." Az 1984-ben megrendezett Magyar reneszánsz udvari kultúra című konferencia, majd a három évvel később megjelent tanulmánykötet a kutatás fontos mérföldkövét jelentette." 1989-ben jelent meg az ún. tízkötetes Magyarország történetének a 18. századdal foglalkozó kötete, de a fejezetek többsége az udvar és a magyar elit bécsi integrációjának a témakörét szinte nem vu is említi. Ember Győző és H. Balázs Éva írásai tekinthetők kivételnek. Em7 Wellmann, 1941/b 54. Wellmannak egyébként ugyanebben az évben jelent meg hosszabb tanulmánya a 18. századi magyar magas hivatali pozíciót betöltők közötti rangkonfliktusokról, amely kérdésfelvetés (a politika kultúrtörténeti kutatásokat megelőzően) igen újszerűnek számított. Wellmann, 1940-1941. 68 M6d, 1951. 69 M6d, 1951. 71. 7° Dümmerth, 1974. 371. 7 A magyar udvartörténeti kutatás előzményeiről bővebben lásd: Pálffy, 2002. 309-315; R. Várkonyi, 2005. 61-66. 7 R. Värkonyi-Székely, 1987.
