Oldal 17 [17]
OCR
16 e Az udvar vonzásában mellett sem problémamentes az arisztokraták náció szerinti kategorizálása, ugyanis több főnemesi család olyan szorosan integrálódott az osztrák-cseh főrendek sorába, tett szert az adott országban inkolátusi címre és birtokokra, valamint futott be az örökös tartományokban karriert, hogy nemcsak a helyi főnemességétől nem könnyű elválasztani, hanem sokkal inkább a magyar rendi társadalomhoz való kötődése válik megkérdőjelezhetővé. Hasonló, tekintélyes bécsi tisztséget viselő, de távolabbi magyarországi gyökerekkel rendelkező személyeket leginkább a kollegrádi Kollonich (Kolonié, Kollonitsch, Kollonitz) és a kisserényi Serényi család tagjai között azonosíthatunk, de róluk részletesebben később, a kapcsolódó tematikus fejezetekben lesz szó. Szintén heterogén és több szempontból problematikus csoportot alkotnak az indigenák (a Magyar Királyságban honfiúsított személyek), akik azonban jelen kutatás fókuszán kívül helyezkednek el, ugyanis a kötet célja a magyar főnemesek udvari integrációjának a vizsgálata, az indigenák pedig éppenséggel az érem másik oldalát képezték, az ő pályájukon keresztül a Német-római Birodalomból és kiváltképp az örökös tartományokból származó nemesek magyarországi érvényesülése követhető nyomon." A kötet központi problémája a magyar főnemesség bécsi integrációjának a vizsgálata. Az integráció a szociológiatudomány sokat vitatott és rendszeresen újraértelmezett fogalma, amellyel Émile Durkheimtől Talcott Parsonson vagy David Lockwoodon át Jürgen Habermasig és Niklas Luhmannig számos meghatározó szerző foglalkozott és foglalkozik.? A jelen kutatás kérdésfelvetése viszont nem szociológiai jellegű, a vizsgálat fókuszában a tág értelemben vett magyar elit bécsi jelenlétének, tevékenységének és térnyerésének a feltérképezése áll. A magyar főrendek nagy számban, különböző életkorban és céllal tartózkodtak a császárvárosban, amelynek vizsgálatára számos megközelítésmód és narratíva kínálkozik a kutató számára. Kézenfekvő megoldást jelent egy személy életpályájának vagy egy család többgenerációs udvari jelenlétének a vizsgálata, miként komoly hasznot ígér bármely magyar szempontból is releváns bécsi intézménynek (köztük a Magyar Udvari Kancelláriának, az Udvari Kamarának, vagy akár a Habsburg-udvartartásnak), illetve tisztségviselői körének az elemzése. Mindegyik lehetőség közelebb vinne célunkhoz, egy adott személy, família vagy intézmény fókuszán keresztül mély betekintést nyerhetnénk az udvari integráció folyamatába és működési mechanizmusába, mindegyik esetben hiányos képet kapnánk azonban a magyar főnemesség egésze szempontjából. Ezért (átfogó vizsgálati előzmények hiányában) célszerűbbnek tűnt a magyar főrendek bécsi jelenléu Az indigenäkröl bövebben läsd: Szijärtö, 2017/a. A magyar föpapi karriert befutö külföldiekhez läsd Joachim Bahlcke monogräfiäjänak kapcsolódó fejezeteit: Bahlcke, 2013. » Az integráció fogalmának szociológiai értelmezéseiről lásd: Szepessy, 2015.
