Seite 765 [765]
OCR
14 14 14 14 14 14 14 0 2 & ks 5 a AZ EGYHÁZI ÉV testvérek, ti, fiatal tanítványaim és ti, idős tanítványok a virágvasárnapi evangéliumot: neked is lehet, személy szerint békességed, örömed, boldogságod [...]." BoRoss 2011, 102-103. Nem klasszikus értelemben vett nagypénteki prédikáció, hanem Jézus kereszten mondott szava alapján tartott evangélizáció, hiányzik belőle az ünnep konkrétsága. Az igehirdető a Nagypénteket összekapcsolja a korszak egyik ,emblematikus", a Bibliaolvasó Kalauzban is feltüntetett társadalmi-politikai ,ünnepével". A mártíriumot és a helyettes áldozatot április 4-ből, a , felszabadulás" ünnepéből magyarázza, idézem a második bekezdést: s A mai napon hazánkban sokilyen életmentőről helyettes szenvedőről, mártírhősről esett szó. A zászlódísz, amibe az ország öltözött, a különböző ünnepségek, felvonulások, amin talán te is ott voltál délelőtt, megemlékeztek azoknak az embertársainknak áldozatáról, akik életüket adták azért, hogy 1945. április 4-e után kenyér, otthon, béke, pénz, kultúra legyen ebben az országban. Lehessen élni emberibb módon atyáinktól örökölt hiábavaló életünket. Mint magyar hazánk hűséges fiai, együnk le egy szál virágot mi is a magyar mártírok és életmentők sírjára!" BoRoss 2011, 109. s Melyik az igazi krisztusportré? Erre a kérdésre tulajdonképpen - áldozócsütörtök adja meg a választ. Ez az összezsugorodott, jelentéktelenné vált ünnep. Ami — többek közt — mindennél jobban megmutatja, miért van az egyháznak reformációra, megújulásra szüksége? Áldozócsütörtök azt mondja, hogy az egyház reformációja nem a papi ruha megváltoztatásában, nem is az istentiszteleti cselekmények gazdagításában, nem a gitár és dzsesszdob liturgikus használatában áll, hanem saját, szemétre vetett, kiselejtezett értékeinek felfedezésében: Jézus Krisztus diadalmas Úr." BoRoss 2011, 143. ,Áldozócsütörtökről azonban Isten azért gondoskodott, hogy visszanyerjük a perspektívát. Ezen a napon felidézteti velünk a jelenetet, amit az Írás úgy mond el, hogy Jézus a húsvét utáni negyvenedik napon még egyszer összejött tanítványaival s miközben beszélt hozzájuk és megáldotta őket, szemük láttára felemeltetett a földről, míg csak egy felhő el nem fogta Őt a tanítványok szemei elől." BoRoss 2011, 148-149. Az október 31-ei prédikációk bevett szokása az, hogy evilági képekkel, hasonlatokkal igyekeznek érzékeltetni a reformáció jelentőségét." BoRoss 2011, 268. A prédikáció exordiumában a missziói munkaterv ellen és mellett szóló érveket sorakoztatja fel az igehirdető, egyúttal igazolja koncepcióját saját egyházi, korabeli kontextusában. A prédikációs vezérfonal indoklása és igazolása közben az igehirdetés és az egyházi év mint természetes összefüggés és adottság kapcsolata meg sem fogalmazódik. A felvezetés hátterében az áll, hogy a megelőző év augusztusában megalkotott missziói, azaz inkább prédikációs éves munkatervet maga a tervező lelkipásztor megváltoztatta. Boross 2011, 284-285. „Isten Lelke a missziói munkatervnek is Ura. Azaz: akkor teszi félre, amikor akarja. Az egy évvel előbb kiimádkozott textust bármikor kicserélheti olyanra, amilyenre akarja." BoRoss 2011, 284. Az ajánlott textusok utalást tartalmaznak a klasszikus perikópákra is az egyes vasár- és ünnepnapok esetében. 764
