Oldal 195 [195]
OCR
AZ EGYHÁZI ÉV tekintettel elengedhetetlen. Jézus (Mt 6,16-18) és a próféták, valamint az egyházi atyák a ,képmutató böjt", az ételektől való csupán formális tartózkodás esetében nem magát a böjtölést, hanem a böjtölés céltalanságát és értelmetlenségét kritizálták. Azt, hogy a hetenkénti és időszakonkénti böjtölés a valódi tartalom nélküli magamutogatás eszköze lett. A zsidóság történetében a böjtölés kifejezés — eltekintve az egyéni böjttől — egyfajta istentiszteleti formát jelölt, amit a babiloni fogság előtti korban nemzeti katasztrófák és sorsfordulók alkalmával hirdettek meg (pl. Jóel 1-2). A fogság után e formán túl már négy, évenként visszatérő hivatalos böjti napon emlékeztek Jeruzsálem és a Templom pusztulásának eseményeire (vö. Zak 7; 8,18-19). A böjtölés külső megnyilvánulása és valódi tartalma között a feszültség korán megnyilvánult (vö. Ézs 58). Később az időközönkénti, valamint heti többszöri böjtölés a vallási magatartás, a vallásosság egyik külső megjelenési formája lett, amit mindig a kiüresedés veszélye fenyegette (vö. Lk 18,12)." Jézus böjtölt nyilvános fellépése előtt (Mt 4,2), ugyanígy gyakorolták a böjtöt az apostoli korban a tanítványok és apostolok (ApCsel 13,2-3; 14,23; 2Kor 6,5; 11,27), a korai keresztyének (1Kor 7,5). A korai, Biblián kívüli keresztyén írások is megemlítik a böjtölést. A tizenkét apostol tanítása (Didakhé) című irat így fogalmaz: , tartsatok böjtöt azokért, akik üldöznek titeket" (1,3)." Értelemszerűen a keresztyénség nagyon korai időszakában a böjtölést és különösen a Húsvétra, az , ünnepek ünnepére" készülő böjtölést nem lehet azonosítani a fokozatosan kialakuló és rögzülő, mintegy ,institucionalizált" negyven napos (nagy)böjttel, amely a keresztség felvételére készülők és a már keresztyének katechizáló tanításával, felkészítésével, nyilvános bűnbánattartással párosult." Ireneusz (vagy Irenaeus)" 190 körül keletkezett levelében arról tudósít, hogy nem csupán Húsvét időpontja, annak kiszámítása körül vannak viták, hanem a böjtölés formája körül is. Vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy egy napig, mások szerint két napig, megint mások szerint még több napig, és vannak olyanok is, akik szerint negyven órán át kell Húsvétra készülve böjtölni. A levélből az is kiderül, hogy a világ más pontjain élők eltérő hagyományokat ápolnak és gyakorlatokat folytatnak." Olyan forrásokról is tudunk, amelyek azt jegyzik 4 Vö. CHADWICK 2003, 242. 15 OTIIL, 93. 46 V6. RADO 1957, 72-74. 4” VANYO 2004, 234-258. 18 Ismerteti: RADO 1957, 73. 194
