Oldal 190 [190]
OCR
6. HÚSVÉTI ÜNNEPKÖR tehát a nyolc hétből levonva a nyolc vasárnapot és a hét szombatot, mert egy szombaton böjtölni kell, amint az előbb mondtam, negyvenegy böjti nap marad, amit itt „heortae”-nak mondunk, vagyis Nagyböjtnek.'* A római egyházban a böjtelői liturgikus gyakorlat az idők folyamán fokozatosan átvett jellegzetességeket a nagyböjti gyakorlatból és bűnbánati jelleget öltött. Ennek egyrészről történelmi-politikai okai is vannak, másrészről a húsvéti keresztelésre történő előkészülettel is magyarázható. A keleti egyházban sem szombaton, sem vasárnap nem böjtöltek, ami elterjedt a nyugati egyházban is, valamint esetlegesen a Nagyhét utolsó napjait sem a nagyböjti időhöz számolták. Így a Húsvétra készülés akár több héttel is kitolódhatott előre." A Vízkereszt utáni utolsó vasárnapot követi a , Septuagesimae, azaz hetvenediki úrnap". Ennek a napnak a Húsvét előtti hetvenedik napra kellene esni, ami azonban csak viszonyított vagy kerekített szám." HÖRK József szerint ez a régi elnevezés is mutatja, hogy a régi időben Húsvét előtt nem 40, hanem 70 napos böjtöt" tartottak. A többi vasárnap is a Húsvéttól való távolságot szándékozik hozzávetőlegesen kifejezni." RApó Polikárp szerint e három vasärnap neve (Septuagesima, Sexagesima, Ouinguagesima) a negyven napos böjt, a Ouadragesima analógiájára keletkezett, és nem azzal van összefüggésben, hogy némely feltételezés szerint a számok a húsvéti nagy böjtölés eltérő kezdőnapjára és hosszára utalnak. Ezek szerint egyesek 70, 60 vagy 50 nappal a nagy ünnep előtt kezdték a felkészülést a Feltámadás ünnepére." LoNovics József, XIX. századi jelentős ünnep- és liturgiatörténeti szerzőnk már felvetette ugyanezt a gondolatot, miszerint a korai századokban a Nagyböjtöt eltérő hoszszúsággal tartották az egyházak: néhol hetven, néhol hatvan vagy ötven napig, és e tény maradványaként fogja fel e vasárnapok neveit." A kutatást nagyon érdekli a számozáson alapuló, abból kiinduló elnevezések története és pontos jelentése. Talán a legegzaktabbul értelmezhető Septuagesima, azaz Hetvened vasárnap eredete. A hetven nap a babiloni fogság hetven évére emlékeztet (vö. Jer 25,12; 2Krón 36,21). A korábbi írók, kutatók nem vették figyelembe, hogy Húsvét hete mint hét nap és mint egész értendő." A megfelelő számolás elvégzése után kiderül, hogy Hetvened vasárnap hetven 4 IVANCSÓ 2009, 114. 1 MIHALYFI 1933, 130-132.; LEEUWEN 2009, 62. 16 LTHK X., 891. A későbbi liturgikus magyarázat szerint a babiloni fogság emlékére. Vö. RIPPEL 1754, 46-47. 8 HOrK 1882, 276-277. 5 RaADpó 1957, 64. Ugyanezt írja RIPPEL 1754, 47. 20 LONOVICS 1857, 97-98. A keresztyénség gyakorlatában a Húsvét évszázadokon keresztül valóban egy egész hétig tartó 189
