Oldal 182 [182]
OCR
5. KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR évekre elosztott lectio continuán, ill. lectio semicontinuán alapuló kronologikus pszeudoünnepkört vagy árnyékünnepkört teremtett, és valóban mondhatnánk, hogy ezt az összefüggő időszakot szakítják meg az egyéb ünnepek." A két jól elkülöníthető, a megelőző nagyünnepektől függő és azokból karakterüket merítő időszak egyesítése, összeolvasztása valójában lehetetlen vállalkozás. Már csak egy lépés az Advent és a Nagyböjt megszűntetése, ami szintén beleférne ebbe a megközelítésbe és szemléletbe. A tempus per annum időszak megteremtésével az egyházi év jól strukturált, megfelelő hangsúlyokkal elrendezett, évszázadok alatt kiérlelt, gazdag örökségét és tanúbizonyságát szüntette meg." A vízkereszti idő időt és alkalmat biztosít arra, hogy a világban megjelent Úr csodáit, tetteit eszkatológikus várakozással egybekötve hirdessük." SZÉNÁSI Sándor szerint a , református liturgika is számon tartja vízkereszt ünnepét, mert vele kezdődik az ún. epifániai időszak.""§ Néhány oldallal később maga a szerző a vízkereszti idő vasárnapjait összevonja a böjtelői (Hetvened, Hatvanad és Ötvened) vasárnapokkal. A vízkereszti és böjtelői vasárnapokat a karácsonyi ünnepkörhöz számítja." Megemlíti ugyan, hogy az utóbbi három vasárnap neve jelzi, hogy , a karácsonyi ünnepkör átfordulóban van a húsvéti ünnepkörbe: e nevek a húsvét közeledését jelzik már." A félreértés, ill. tárgyi tévedés egyik oka az lehet, hogy a legfeljebb paraliturgikus szokásnak nevezhető farsang"" elnyújtott, kitágított, vízkereszti és böjtelői időszakot felölelő összefüggő időszakából indul ki a szerző. A Böjtelő három vasárnapjának karácsonyi ünnepkörhöz való számolása nem igazolható." Tény, hogy a legfeljebb paraliturgikus szokásnak tartható farsangi időszak megelőzi a Nagyböjtöt, ""! és a XIX. században eléggé erőteljesen élt a homiletikai különböző jellegű Epiphania és a Szentháromság ünnepe utáni per Annum időszak az új beosztás szerint elvesztette korábbi jellegét, és a két idő úgymond hasonló jelleget kapott." BENKŐ 2010, 174. 143 Az átrendezés melletti egyik alapvető érv, hogy a Húsvét változó időpontja miatt különböző hosszúságú vízkereszti és Szentháromság utáni idő vasárnapjainak egységesebb rendszerét kívánták megteremteni a folyamatos számozással és folytatólagos olvasmányrendekkel. Ez azonban a dolog természete miatt csak részlegesen sikerülhetett). Vö. BENK6 2010, 168-174.; Barsı 1999, 108.; BIERITZ 2005, 76-77., 79-80. #44 Vö. RATZINGER 2002, 94-95.; DoBszAy 2003, 142-143.; BIERITZ 2005, 78-80. 445 Vö. MAGASSY 1997/I, 104. 446 SZENASI 1999, 54. 447 Nem igy Ravasz Laszlo: ,,A karäcsonyi ünnep meghatärozza a reäkövetkezö vasärnapokat is egészen a bôjtig.” RAVASZ 1915, 360. SzENASI 1999, 56. 449 LONOVICS 1857, 111-112. 450 SZÉNASI 1999, 56. 351 A népnyelv zöld- vagy bárányfarsangnak nevezte a Húsvét és Pünkösd közötti időszakot és kisfarsang elnevezéssel illette a szürettől Advent kezdetéig tartó heteket. BABIK 1891, 275. 44 oo S 181
