Oldal 153 [153]
OCR
AZ EGYHÁZI ÉV A december 24-én felállított, eredetileg gyümölcsökkel (alma) és édességekkel, majd almát formázó gömbökkel díszített örökzöld szimbolikája?"" a XVIII. században gyökerezik és a XIX. században indult el világhódító útjára. A karácsonyfa hazánkban elsősorban arisztokrata körökben jelent meg a XIX. század folyamán." Megfigyelhetjük, hogy ma már olyan országokban és kultúrákban is felállítják a karácsonyfát, ahol semmilyen jelentősége vagy tartalma nincs a Karácsonynak; tulajdonképpen ma a magyar társadalom többsége számára is egy különösebb értelem nélküli, szimbolikáit végzetesen elvesztett, de ennek ellenére Karácsonytól elválaszthatatlan kellék a feldíszített örökzöld. Az örökzöldnek, a fenyőnek egyébként évezredes mély vallástörténeti jelentősége és szerepe van. Egyes források szerint a középkori misztériumjátékok kelléke (tudás fája) azonosult a családi hajlékokban felállított karácsonyfával. Valóban: a néphit szerint Ádám és Éva az alma (a Biblia csak gyümölcsről beszél; IMóz 2,16-17; 3,1-13) leszakításával vétkezett, az ünnep tartalmát előadó-szemléltető misztériumjátékok kelléke: a teológiai tartalom és a népies hitvilág összetalálkozásaként, sőt összefonódásaként a tudás fája szimbolikájában és jelentőségében a karácsonyfával olvadt egybe. Egyes források az életfával azonosítják a szimbólumot.?"§ Adódik is a kérdés: Ádámnak és Évának miért van köze a naptár szerint is Karácsonyhoz? Jól tudjuk, ősszüleink , névnapjukat" december 24-én ünneplik. December 24-e: szenteste, Karácsony szombatja vagy böjtje, ünnepszombatja, régebben a szenvedeje estéje, szenvedeste nevet is viselte. Ez a nap volt Karácsony böjtje, az ünnep beállta előtt (naplemente, esti templomi szertartás) katolikus vidékeken még néhány évtizeddel ezelőtt is csak szigorúan böjtös ételeket fogyasztottak, majd a karácsonyi örömhír kihirdetése után lehetett , húst venni", mint Húsvétkor. A Karácsony esti vacsora feltehetően a téli napforduló tiszteletére, a jövő évi termékenység biztosítására tartott nagy lakoma ősiségét is hordozta.*® A Karácsony vigíliáján való böjtölés a protestáns gyakorlatban is ismeretes volt." E naphoz, az ünnep előestéjéhez kapcsolódott az ún. paradicsomjáték vagy paradicsomolas, hiszen Karácsony, Krisztus földig való aláhajlása valahol a Paradicsom kertjén kívül élő bűnös ember és emberiség valóságával és valóságából értheté és magyaräzhatö (1Möz 3,14-24; vö. RE 313). A paradicsomjätek versesdramatikus formában a teremtés és az ember bűnbeesésének történetét, az ún. ősevangéliumot (1Móz 3,15) beszélte el, mutatta be, amelyben megszólaltak 266 Vö. LEEUWEN 2009, 138-139. 267 Vö. GAÁL 1994, 16.; SZÉNÁSI 1999, 45-47. Hollandiában szintén csak a XIX. század végére honosodott meg, vö. LEEUWEN 2009, 139. 268 Vö. részletesebben: MKL VI., 183-184.; RApó 1957, 36-37.; CULLMANN 1992, 29-39.; UNGHVARY 1934, 36-40. 269 BÁLINT 1938, 119.; GAAL 1994, 15-16. 279 MNL I., 361.
