OCR
5. KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR megszilárdulásában,"" valamint a keleti és nyugati keresztyén hagyományok találkozásában és összecsiszolódásában." K.-H. BIERITZ szerint mindkét tényező, mindkettő hipotézis tevékenyen hozzájárult a Karácsony ünnepének keletkezéséhez és elterjedéséhez."" Marius van LEEUWEN álláspontja szerint a számítási (kalkulációs) hipotézis inkább tűnik mesterkéltebbnek, a vallástörténeti , elfogadhatóbb módon érvel." Ezzel együtt elképzelhetőnek tartja, hogy a Karacsony a Sol Invictus helyére lépett, és a „kegyes buzgalommal szämitgatö ember" később felismerte a naptár összefüggéseit." A december 25-i Megtestesülés ünnep megüléséről 361-ben Galliából, 380ban Hispániából vannak adataink." Aranyszäjü Janos (t407)”'? 386-ban presbiterkent Antiókhiában prédikált, ekkor említette meg, hogy keleten 10 éve tartják meg Karácsony ünnepét (azon a napon, mint nyugaton).? A , latin" Karácsony jelentőségét növelték az éppen aktuális , krisztológiai kontroverziák" vagy eretnekségek, amelyekkel szemben egyszerre kellett védeni és felmutatni a Megváltó igaz emberségét és igaz istenségét, valamint e kettő szétválaszthatatlanságát.?"! Az ünnep elterjedése segített az igaz (orthodox) keresztyén tanítás fenntartásában és megőrzésében. A december 25-i , latin vagy római karácsonyi" ünnepet Kappadókiában talán maga Baszileiosz honosította meg jeruzsálemi vagy római mintára a IV. század második felében. Krisztus megtestesülésének ünnepét Konstantinápolyban Nazianzoszi Gergely 379-380 között (vagy 380-ban), Antiókhiában Nüsszai 24 It is possible, from what has preceded, that the date for the birth of Christ was fixed from the assumed starting-point of His Passion. Among all the solutions proposed this seems to me the most satisfactory, but I would not venture to say, in regard to the 25th of December, that the coincidence of the Sol novus exercised no direct or indirect influence on the ecclesiastical decisions arrived at in regard to the matter.” DUCHESNE 1910, 265. SZÉKELY István mind a január 6-i, mind a tavaszi, kora nyári születési hagyományokat öszszessegeben (vissza)szämitäsi eredménynek, az évkezdet-hagyományok különbözőségének vagy hibás naptári számításnak, tehát tévedésnek tudja be. Részletesen lásd: SZÉKELY 1922, 158-159. Az újkori időszámítók, amennyiben e kérdésben állást foglalnak, többnyire ahagyománytól legerősebben támogatott december 25-ét tartják Jézus születése valóságos napjának. De tekintettel a régi epiphania ünnepre s annak születésnapi jelentésére, a január 6-ikát sem tanácsos a lehetőségek közül kizárni." SZÉKELY 1922, 160. 216 BIERITZ 2005, 191. V6. OSKAMP—SCHUMAN 2001, 120. 217 LEEUWEN 2009, 128. 28 MKL VI, 179. 219 VANYO 2004, 275-284. 220 DUCHESNE 1910, 259.; SZEKELY 1922, 157.; UNGHVARY 1934, 36.; CULLMANN 1992, 21-23. 221 V6. EBL, III. 21. a