Oldal 143 [143]
OCR
AZ EGYHÁZI ÉV érintő tanításokkal, az egyház zsinatokon kinyilvánított állásfoglalásai szerinti herezisekkel is. Mindazonáltal azt sem lehet állítani, hogy a Karácsonyt — mint az inkarnáció ünnepét — csupán a környező vallásokkal szemben vagy az inkarnáció tanának elmélyítése és elterjesztése érdekében vezették be."" Nyugaton az ünnep gyors terjedésével számolunk: Rómából Észak-Afrikába és Észak-Itáliába, majd Spanyolországba és Galliába került, keleten később, a 380-as évektől ünnepelték." SZÉKELY István óvatosan kezeli a december 25-i születésünnep pogány-keleti hátterét. Megemlíti, hogy sok keleti nép a Mythrasz-kultusz követőivel együtt, valamint nyomukban a rómaiak december 24-25-én ünnepelték a napfordulöt (solstitium), a napisten (újjájszületését (Natales solis invicti; Festivitas Solis renascentis), de Krisztus születését"? nem lehet egyszerű megfeleltetésnek tartani, még ha több esetben keresztyén ünnepek korábbi pogány ünnepek helyét és szerepét vették is át."? A második hipotézis Krisztus születésének kiszámításával magyarázza a Karácsony nyugati egyházban elterjedt dátumát. Ezek a meggondolások összefüggésbe hozzák Krisztus halálának és inkarnációjának (fogantatásának és/vagy születésének dátumát; Genesis Christi, dies natalis). Nyugaton Krisztus halálának dátumaként a március 25.,"" keleten az április 6. terjedt el." A szakirodalom szerint e második nézet első (újkori) képviselője Louis DUCHESNE Origines du culte chrétien (1899) volt,” amit Hieronymus Engberding a XX. század közepén ismét védelmébe vett." A rabbinikus tanítás szerint a pátriárkák, próféták a születésük/fogantatásuk napján haltak meg." 19 Vö. BIERITZ 2005, 191. DUCHESNE 1910, 261.; LTHK X., 1017.; MKL VI., 179.; OHCW, 23., 65-66.; BIERITZ 2004, 76. CULLMANN er6teljesen érvel a Konstantin elôtti és alatti napkultusz és a Krisztus-kultusz tudatos egyesítésének szándéka mellett. Többször kiemeli Konstantin erős és határozott szimpátiáját a napkultusz irányába. CULLMANN 1992, 18-21. Vö. BIERITZ 2004, 76. Krisztus születésének datálásával részletesen foglalkozott: SZÉKELY 1922, 145-160. A Róma alapításától számított 747. év Kr.e. 7-nek, a 748. év pedig Kr.e. 6-nak felel meg. SZÉKELY 1922, 159-160. Elmondja azt is, hogy feltűnő Jézus és Keresztelő János , fogantatásának és születésének ünnepei (sőt némely régiek szerint a világ teremtése és Krisztus halála is) éppen a nappálya és az év négy sarkpontjára esnek." SZÉKELY 1922, 160. A Kr.u. 33. esztendőben Nagypéntek - egyes számítások szerint — március 25-re esett. Vö. LEEUWEN 2009, 127-128. Vö. BARSI 1999, 89.; MEYER-BLANCK 2011, 146.; TALLEY 1991, 91-99.; Öl IL, 328-343; OSKAMP-SCHUMAN 2001, 119-120. DUCHESNE 1910. Vö. TALLEY 1991, 91. „Ihe date ofthe birth of Christ was fixed by taking as a starting-point that which was believed to be the day of His death.” DUCHESNE 1910, 261. OHCW, 65. A fogantatás/születés és halál napjainak vonatkozásában más vallástörténeti párhuzamokat is lehetne említeni. Vö. pl. LEEUWEN 2009, 123. 19: S 19: “© 194 19: a 19 a 19 Ss 19: ® 19. © 142
