Seite 129 [129]
OCR
AZ EGYHÁZI ÉV tőleg az a tény magyarázza, hogy a protestánsok sem házaikban, sem templomaikban nem állítottak az ünnepi időben emberi és állati figurákat felvonultató betlehemet. Az adventi koszorú paraliturgikus jelenség, ? amennyiben eredeti szimbólumrendszeréből nem lép ki. Azért legfeljebb paraliturgikus jelenség, mivel a tárgy közvetlenül és elengedhetetlenül nem tartozik az ünnep és az ünneplés lényegéhez, istentiszteleti szertartásaihoz, de annak gondolatiságából, tartalmából, színvilágából, összességéből meg akar valamit jeleníteni, így a liturgiához csupán lazán kapcsolódik. E vonatkozásban az adventi naptár ugyan még távolabb van jelen formájában az eredőtől, mint az adventi koszorú, de mégis kapcsolódik a karácsonyi készülődés időszakának egyik jellemvonásához. A koszorú négy gyertyája a négy vasárnapot jelképezné, a 3 lila (viola) és 1 rózsaszín (enyhített viola a 3. vasárnapon) gyertya a liturgikus színek gyakorlatával van, ill. lenne összefüggésben. A viola a bűnbánat színe a XIII. században megszilárdult nyugati liturgikus színkánon szerint a katolikus és a lutheránus egyházakban. Az Advent III. vasárnapja örömre és örvendezésre hív fel (Gaudete vasárnap; mint a Nagyböjt IV. vasárnapja, az öröm vasárnapja a Fil 4,4-6 alapján"), ezért és más kapcsolódó hagyományok szerint ilyenkor a püspöki, később az általános szertartáskönyvek megengedték, hogy ezen a vasárnapon enyhített viola színű ruhát öltsön a celebráns." A kálvini-református hagyomány általában nem, Magyarországon pedig egyáltalán nem követi a liturgikus színek alkalmazásának szokását, ? de ugyanígy gondunk van a gyertya alkalmazásával is. Fel kell tennünk a kérdést: Mit keresnek ezek a lángoló koszorúk a református templomban? Ráadásul az esetek többségében olyan , művészeti alkotások" (piros, bordó, zöld, sárga gyertyákkal, egyéb tárgyakkal, gyümölcsökkel stb.) ezek, amelyek már végképp kiléptek abból a tartományból, ami a liturgikus gyakorlattal való összefüggést még mutatná, tehát paraliturgikus tárgyaknak sem lehet őket nevezni. Ráadásul a római katolikus templomokban a pontos szabályok szerint elkészített adventi koszorút "2 Nyugodtan nevezhetnénk liturgiaidegen tárgynak is. "3 A Fil 4,4-6 kapcsolódhat egyaránt Advent III. és IV. vasárnapjához a liturgikus könyvek tanulsága szerint. 94 Vö. BARSI 1999, 107.; BIERITZ 2005, 73-74., 208., valamint TAKÄCH-VERBENYI 1997, 10-14. 95 Le kell szögeznünk, hogy a liturgikus színkánonnal kapcsolatban igazából semmilyen kritika vagy ellenvetés nem hozható fel. Ahogyan rámutatunk, a hétköznapi templomi terítők mellett a gyülekezetek rendszerint rendelkeznek nagyünnepi és nagypénteki textíliákkal is. Tény, hogy a liturgikus színkánon megszilárdulása és áthagyományozott rendszere hosszú történeti fejlő dés után a XIII. századra tehető, és azóta is apróbb változtatásokon ment keresztül. Vö. BERGER 2008, 301-302. A liturgikus színek rendszere szintén nem található meg a Szentírásban, sem az ún. ,ősegyházban", mint egyébként megannyi más (istentiszteleti) református szokás vagy gyakorlat. 128
