Page 112 [112]
OCR
4. VASÁRNAP, ÚRNAPJA; A HÉT NAPJAI és gyökereit megtagadó holiday-szemléletben"" ábrázolódik ki, hanem abban is, hogy az itt feltárt kettős összefüggés megértésére és felvállalására alkalmatlanok vagyunk. Azaz vasárnapunkat nem a feltámadás és a legtágabb értelemben vett üdvtörténet felől, hanem saját élethelyzetünkből szeretnénk megélni és értelmezni. Az Úrnapja megszentelése nem azonos annak szabad eltöltésével, ahogyan a , vasárnap válságát" nem lehet orvosolni kizárólag bizonyos kereskedelmi tevékenységek törvényi tilalmával sem." A vasárnapi (úrnapi) istentisztelet húsvéti jellegének tudatosítását és elmélyítését tűzte ki célul utolsó nagy ágendarevíziónk is." A vasárnap megszentelése a Teremtő nyugalmában és a feltámadt Krisztus örömében való részesedést egyesíti magában."? Nagy szükség lenne arra, hogy a vasárnap teológiai tartalmát, jelentőségét újra közbeszéddé és valésäggä tennénk egyhäzunkban, miközben az egyszerű, , ünneptelen" vasárnapok az egyház legfőbb valósága korunkban. Egyházi és gyülekezeti gyakorlatunkkal kapcsolatban általánosságban szükséges annyit megállapítanunk, hogy egyrészről fájdalmas a gyülekezeti élet beszűkülését tapasztalni, valamint észlelni azt, hogy szinte mindent a vasárnapba akarunk betuszkolni és mindent a vasárnapon szeretnénk számon kérni. Mintha az egyház élete csak a vasárnapokból állna, amivel egyébként protestáns gyakorlatunkban eléggé szabadon, ill. szabadosan bánunk. A magyar református gyülekezetek többségében csupán vasárnap délelőtti istentisztelet van, miközben az ún. rétegalkalmak szaporodnak. De az is probléma, hogy minden istentiszteleti formánk -— ha vannak, és amelyek még vannak — tulajdonképpen a vasárnapi főistentisztelet változata vagy ,kivonata": az iskolai áhítattól a bibliaóráig, az esti istentisztelettől a reggeli könyörgésig stb. A vasárnap válságának természetesen számos társadalmi, szociális, gazdasági stb. vetülete és következménye is van. Egyrészről a túlságosan hajszolt 19 Vö. holy day! 160 A vasárnapi — részleges — boltzárral kapcsolatos közelmúltban lefolyt sajátos történések elemzése nem tartozik e könyv tárgykörébe. Azonban megjegyzendő, hogy a kérdés kezelése rendkívül egyoldalúnak és torznak minősíthető. A politikai és társadalmi , vita" egyik legproblematikusabb összetevője az volt, hogy a vásárlás , szabadságjogát" alapvetően és kizárólagosan a vásárlók és az üzleti tevékenységet folytatók érdekrendszerei felől közelítették meg, miközben a ,heti pihenőnapon" munkára kényszerítettek , szabadságjogai" és érdekei javarészt szóba sem kerülhettek, valamint az sem, hogy a munkavállalót a lelkiismereti és vallásszabadság alapjoga miként illeti meg, ill. miként élhet ezzel az alapjoggal. a [...] az urnapi istentisztelet legmeghatározóbb vonása az Ur győzedelmes feltámadása feletti örvendezés ünneplése." BARTHA 1984, 8. Vö. IR 1985, 30-31. 162 BopA 1975, 220. 163 FEKETE 2011a, 1. 164 V6, FEKETE 2000a, 131-139. 0 111
