Oldal 105 [105]
OCR
AZ EGYHÁZI ÉV A László király alatti törvénykezés (szabolcsi zsinat, 1092) szerint azt, aki vasárnap vagy nagyobb ünnepeken nem megy el a templomba, veréssel kell megfenyiteni.'?? A vasar- es ünnepnapi templomkerülö kereskedök lövesztessel bűnhődnek. Aki nem tartja meg a vasár- és ünnepnapokat, kántorböjtöket, a vigíliákon nem böjtöl vagy halottait nem a templom mellé temeti, 12 napon át kenyéren és vízen kell böjtölnie."? Még egy érdekes szabályozás: ,, 31. Azok a latinok (olaszok), akik nem akarják követni a magyarok törvényes szokását, tudniillik akik miután a magyarok a húst elhagyták, ők hétfőn és kedden is húst esznek [hamvazószerda előtt], ha nem akarnak egyetérteni a mi jobb szokásunkkal, menjenek, amerre látnak." Érdekes, hogy a vasárnap megtartásának szabályozása és az istentiszteleten mr 1 való részvétel (, misehallgatás") előírása mellett nincs más törvény arra nézve, ton z hogy a hetenkent visszaterö vasärnapok mellett milyen ünnepeket kell megtartani az egyebkent vasärnapra esö ünnepnapokon kivül. Ebböl nem lehet arra következtetni, hogy ezen napokat nem ültek meg. A korabeli euröpai gyakorlat általában ebben a korszakban - vasárnapokkal együtt — összesen mintegy 90 vasár- és ünnepnapot ismert. Ezek száma és napja esetlegesen egyházmegyénként változhatott. Az istentiszteleti élet változásai, aszaporodó ünnepek, valamint az ünnepek és vasárnapok naptárban való elhelyezkedése miatt szükségessé vált az alapelvek megfogalmazása, valamint szabályok felállítása, a vasárnapok osztályozäsa és kategorizdlasa.’”° Egyrészről megkülönböztették és megkülönböztetik 12 MKL XII., 505-506. Vö. TÖRÖK 2000, 39.; ZAVODSZKY 1904, 56., 65-66., 74-75., 78-79., 160., 163-164. MKL XIL., 765. V6. SziGETI 1961, 363-370.; ZAVODSZKY 1904, 69-70., 160-161. MKL XII., 506. V6. ZAvopszky 1904, 56. SOLYMOSI 1998, 88. A vasár- és ünnepnapok osztályozásának, besorolásának rendkívül bonyolult történetét, elméletét és gyakorlatát e helyen nem ismertetem részletesen. Csupán nagyon vázlatosan néhány összefüggést szeretnék megemlíteni. A XIX-XX. századra annyira megszaporodtak a szentek ünnepei, hogy a vasárnapok saját szövegei gyakorlatilag elmaradtak. X. Pius pápa rendelkezései a vasárnapok védelmében és a vasárnapi istentisztelet jelentőségének megőrzése érdekében születtek. A vasárnapok osztályozása: (1) Első osztályú vasárnapok: Advent első, Nagyböjt összes, Feketevasárnap, Virágvasárnap, Húsvétvasárnap, Fehérvasárnap és Pünkösdvasárnap, ezeket semmilyen más (nagy) ünnep nem szoríthatja ki; (2) másodosztályú vasárnapok: Advent II-III-IV., Hetvened, Hatvanad és Ötvened vasárnap, ezeket csak első osztályú ünnep szoríthatja ki saját helyükről; (3) a többi vasárnapot csak másodosztályú ünnep szoríthatja ki; (4) ugyanakkor megtiltották, hogy bizonyos (Mária) ünnepeket vasárnapon tartsanak, ezeket áthelyezték konkrét dátumra; (5) később a Szentszék megengedte, hogy a Szent Család ünnepét a Vízkereszt utáni első vasárnapon, Krisztus Király ünnepét pedig október utolsó vasárnapján üljék meg. Szakkifejezéssel szólva az ünnepek kategóriái a következők: Duplex primae classis, Duplex secundae classis, Duplex 12: œ 12: > 12! a 126 104
