Oldal 102 [102]
OCR
4. VASÁRNAP, ÚRNAPJA; A HÉT NAPJAI A Krisztus szenvedésével, halálával és feltámadásával való szoros összekapcsolódást jelzi, hogy a reggeli (fö)istentiszteletet Pünkösd kivételével mindig a Golgotán, a Kereszt mögött lévő nagyobb templomban tartották (25,1-5), 95 de Pünkösd vasárnapján is az Úr feltámadását olvasták a kora reggeli istentiszteleten (43,1).!? A Pünkösdöt követő időt Egeria nem részletezi, csak annyit említ, hogy viszszatérnek ahhoz a szokott rendhez, amit Húsvét és a húsvéti idő előtt is gyakoroltak, és vasárnaponként , először a püspök felolvassa az evangéliumot az első kakasszótól, mint szokásos, az Anasztaszisz belsejében: az Úr feltámadásáról szóló szakaszt, amit minden vasárnap olvasnak" (44,2)."" A Római Birodalomban az égitestekről elnevezett hét napból álló heti ritmusokra osztották az időt. A munka- és az ünnepnapok egészen rendszertelenül váltogatták egymást. A hét napjait és óráit a korabeli földközpontú világegyetem-értelmezés szerint a sorrendben egymás után következő égitestek alapján nevezték el. Az égitestek és a velük azonosított istenségek védelme, pártfogása alatt álló órák bonyolult, de pontosan követhető rendszere alapján keletkeztek a napok latin elnevezései, amelyek kihatással voltak a keresztyén kultúra nyelveire, nyelvcsaládjaira. Értelemszerűen lehetne az alábbi táblázatot további rokon nyelvekkel is bővíteni, de e helyen elegendőnek ítéltük a következő hat nyelv szavait feltüntetni. latin francia olasz angol német magyar dies Saturni | Samedi Sabato Saturday Samstag szombat dies Solis Dimanche Domenica Sunday Sonntag vasárnap dies Lunae Lundi Lunedi Monday Montag hétfő dies Martis Mardi Martedi Tuesday Dienstag kedd dies Mercuri | Mercredi Mercoledi Wednesday Mittwoch szerda dies lovis Jeudi Giovedi Thursday Donnerstag | csütörtök dies Veneris | Vendredi Venerdi Friday Freitag pentek A „Nap napja” (vasärnap) a fenti, görög-römai szämitäsi rend szerint a mäsodik nap volt," ami nem minősült (terhelt) kultikus napnak a keresztyénség születésének időszakában. A keresztyének a bibliai előképek szerinti 6+1, azaz 7 napos ritmust és kultikus életüket összhangba tudták hozni az adott naptári rendszerrel. A Napról való elnevezés a germán nyelvekben továbbélt (Sunday, 108 IVANCSÓ 2009, 108-109. 109 IVANCSÓ 2009, 135. 0 IvANCSO 2009, 138. u V6. LTHK IX., 727. 101
