Oldal 101 [101]
OCR
AZ EGYHÁZI ÉV Egeria útinaplója szerint" a jeruzsálemi keresztyének közössége még hajnalhasadta előtt, igen korán, a , hetedik napon, vagyis vasárnap [...] összegyülekezik azon a helyen, mint Húsvétkor a bazilikában, ami az Anasztaszisz mellett van" (24,8)." Az énekekből, imádságokból álló virrasztás alkalmával a püspök saját maga olvassa fel — állandó elemként — az , Úr feltámadását", amit a szövegösszefüggésből úgy kell értelmeznünk, hogy Krisztus szenvedésével együtt son a feltamadas reggelének evangéliumat is felolvastak (24,10).'°° Később megemlíti, hogy Nagyböjt minden napján felolvasta a püspök , az Úr feltámadásának részletét az evangéliumból, amint azt az év minden vasárnapján teszik" (27,2).7 14 Az 1884-ben felfedezett és 1887-ben Rómában közzétett zarándoknapló (Peregrinatio ad loca sacra) valójában egy XI. századi töredékes másolatban, névtelenül maradt fenn. Annyi bizonyos, hogy egy (úr)nő írta, aki nagy valószínűséggel spanyol vagy gall származású szerzetesnő (apáca). A szerzőt külső források alapján (pl. Valerius VII. századi levele, kb. 680 körül) próbálják azonosítani. A kutatásban a következő névváltozatokkal találkozhatunk: Silvia, Sylvia, Silvana, Aeteria, Aetheria, Etheria, Egeria, Eucheria. Az egyszerűség kedvéért és a magyar kiadáshoz igazodva e munkában az Egeria formát használjuk. A művet a túlnyomó többség a Kr.u. IV. századra, általában a 380-390-es évekre datálja, vagyis a zarándoklatot és a mű keletkezését egyszerre, ugyanarra az időpontra. Azonban azt is figyelembe kell vennünk, hogy a könyvből nyert adatok megengedik a 363-540 közé datálást is. Vö. részletesebben: IVANcsó 2009, XI-XX.; VANYÓ 2004, 12-13.; VANYÓ 2007a, 77-78.; BARSI 1999, 57.; DOLHAI1 2001, 159-160.; MKL I., 63.; LTHK IIL., 464. RAD6 Polikärp 390-395 kôzé datälja a müvet. RApó 1957, 40., 122-123. VÁRNAGY 1999, 391. szerint 400 körül keletkezett a leírás, míg CHADWICK 2003, 224-225. és 252. szerint 384-ben zarándokolt Egeria Jeruzsálembe. , Eucheria zarándoknő" írása — BOGÁR 1932, 53. szerint — kb. 378-394 között keletkezett. MEYER-BLANCK 2011, 145. szerint Egeria szerzetesn6 381/384 körül zarándokolt a Szentföldre, míg D. MACLEOD 393-396. kézé datalja a peregrinációt. MACLEOD 1966, 101. Marius van LEEUWEN álláspontja szerint is Egeria, aki , spanyol apáca volt talán — ma már senki sem tudja biztosan megmondani", 381-384 között tartózkodott Jeruzsálemben. LEEUWEN a naplóban leírt szertartásokat és azok keletkezését Jeruzsálemi Kürillosz püspôk (+387; vô. VANYé 2004, 329-332.) mükôdéséhez kôti. Vö. LEEUWEN 2009, 59-61. Később azt írja, hogy , Egeria, a spanyol zarándoknő 385 körül Betlehemben és Jeruzsálemben járt." LEEUWEN 2009, 148. A jelen sorok írója a többségi álláspont ellenére a későbbi datálás mellett foglal állást, ami az irat értékéből és liturgiatörténeti jelentőségéből tulajdonképpen nem von le semmit. Mindenesetre az is elképzelhető, hogy az olvasóban azért válik kétségessé a IV. századi keletkezés, mivel a korai (IV. század) zarándoklat későbbi leírásáról, ill. a meglévő napló alapján készített későbbi másolatról vagy átdolgozásról van szó. Ez lehet tehát a végső forma, amit a XIX. században megtalált XI. századi kéziratból vagy másolatból ismerünk. Meggyőződésem szerint a mű jelen állapota szerinti korai, IV. századi keletkezés nem képzelhető el. Ha nem ragaszkodunk a zarándoknő kutatástörténetben bevett azonosításához, akkor pedig a mű később is keletkezhetett, mint a IV. század. Szükséges hangsúlyozni, hogy a szerző azonosítása is erős feltételezésen alapszik. 105 IVANCSÓ 2009, 106. 106 IVANCSÓ 2009, 107. Vö. MACLEOD 1966, 101. 107 IvANCSO 2009, 114. 100
