Page 94 [94]
OCR
4. VASÁRNAP, ÚRNAPJA; A HÉT NAPJAI Biblikus gyökerekből fakad az első nap kifejezés, amelyhez kapcsolódik a teremtés, ill. az új teremtés (1Möz 1,5; 2Kor 15,4) gondolata, valamint az, hogy Isten Krisztusban , végérvényesen vsjóx-t mond a teremtésre", sőt igen jót (1Móz 1,31). Az első Húsvét hét első napjához kapcsolódásában mind a négy evangélium megegyezik (Mt 28,1; Mk 16,2; Lk 24,1.13-49; Jn 20,1.19-23.26)." E szakaszok közül kiemelkedik a feltámadás napjára következő nyolcadik nap, amely a tanítványi közösség és Tamás számára újból a Feltámadottal való találkozás, az Előtte való hódolat és a bűnbocsánat hirdetésének minősített ideje (Jn 20,26-29). A nyolcadik nap egyúttal a húsvéti háromnap (triduum) harmadik napja is." A hét első napja elnevezés az újszövetségi iratokban másutt is előfordul (ApCsel 20,7-12; 1Kor 16,2"?). Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy a hét első napja mint elnevezés a keresztyén egyház legkorábbi időszakában is általános értelmű, bevett nyelvi jelenség volt. Itt kell említenünk a nyolcadik nap elnevezést is (Jn 20,26), amely a Krisztusban elkezdődött új teremtés, új idő(számítás) jelzésére szolgál(t), ? és az elmúlt, eltelt teljes hét felől nem csupán matematikailag, hanem teológiailag nézve is kifejezi az Úrnapja keresztyén többletét és jelentését."" A harmadik nap Krisztus beszédére, ill. ígéretére emlékezve és emlékeztetve szintén a feltámadás napjának egyik megnevezése (Mk 14,58; Jn 2,19-22), ami Pal apostol feljegyzése nyoman (1Kor 15,4) hitvallasbeli kifejezéssé is lett. A három nap, majd ebből következően a (szent) háromnap (triduum sacrum) különösen emlékeztet Krisztus szenvedésére, halálára, feltámadására, amit tipológiailag Jónás jeleként (vö. Jón 2,1; Mt 12,38kk.; Mt 16,4; Lk 11,29kk.) mutat be, ill. azonosít a bibliai hagyomány." A három nap vagy harmadik nap — mint számos alkalommal előforduló bibliai kifejezés — magában hordozza Isten cselekvésének, a helyzet megoldásának lehetőségét, a teofánia napja. A harmadik nap a kereszt, Krisztus halála felől 1 RATZINGER 2007, 92. Vö. BIERITZ 2005, 64-65. 50 V6. MACLEOD 1966, 100. 51 VARNAGY 1999, 391.; BIERITZ 2005, 60-61.; MEYER-BLANcK 2011, 144.; OSKAMP-SCHUMAN 2001, 102-103. 52 V6. ZIMMERMANN 1847, 92-94.; MACLEOD 1966, 99-100. A nyolcszögletü keresztelöhelyek (baptisztériumok) vagy keresztelémedencék a Krisztus halálába és feltámadásába való megkereszteltetésre emlékeztetnek, ami egyúttal a Krisztus feltámadásával elkezdődött új időbe való belépést is jelentette a megkeresztelt számára. Vö. RATZINGER 2002, 88. 54 RIPPEL 1754, 393-396.; BOGAR 1932, 44.; KLAUSER 1965, 87.; MIHALYI 1980, 185-190.; BOHREN 1998, 43-45.; HAFENSCHER 1999, 22-23.; VARNAGY 1999, 381-382.; RATZINGER 2002, 86-88.; MKL XIV., 837.; BIERITZ 2005, 38-39., 56-57.; LEEUWEN 2009, 32-45. 55 V6. BIERITZ 2005, 91. 93
