Oldal 90 [90]
OCR
4. VASÁRNAP, ÚRNAPJA; A HÉT NAPJAI megünneplésében is jobban összekapcsolódott, mint a későbbi évszázadokban. A hetedik nap (Sabbat) számos vonását a teológiatörténet folyamán átvitték?" a keresztyén vasárnapra, ?! amely egyszerre az áldás és a megszentelődés ideje, de Isten (ön)kijelentesenek és megjelenésének napja is.? Az első keresztyén nemzedékek a hét első napján munkavégzésük kezdete előtt gyűltek össze, és/ vagy az ókori és így liturgikus időszemlélet szerint az előestén végezték istentiszteletüket. A keleti egyházban a szombat nagyobb tisztességnek örvend, a bizánci rítusban a szombat , kvázi ünnep", ami megnyilvánul pl. a nagyböjti időben, amikor hétköznap nincsen mise, csak szombaton és vasárnap. A keleti rítusokban szombaton tilos (volt) böjtölni éppúgy, mint vasárnap. A nyugati egyházban pedig — úgy tűnik — a pénteki böjt kihatással volt szombatra is.?" „Az Ószövetségből az Újszövetségbe történő átmenet kézzelfoghatóan mutatkozik meg abban, hogy az új szövetség jele, sabbat helyett a feltámadás napja lesz. A vasárnap eközben magától átveszi a sabbat értelmi tartalmát." A keresztyén reménység az eljövendő szombati nyugalombél (Zsid 4,1-11) is táplálkozott, amely , még ezután vár az Isten népére" (Zsid 4.9; vö. RE 270,10: , Van Isten népének szombatja [...]"). Ágoston a De civitate Dei utolsó könyvének utolsó fejezetében (XXII,30) az eljövendő Országgal kapcsolatban ekként fogalmaz: Valóban ez lesz a leghatalmasabb szombat, amelyre nem következik este, és amelyet az Úr már a világ teremtésének első munkáiban megjelölt [...]. Hiszen mi magunkis Ezek a teológiai interpretációk, főképp az utóbbi évszázadokban sokszor igencsak nehézkesek és az érvelés erőlködésének érzését keltik az olvasóban. 21 OHCW, 24., 62-63.; MEYER-BLANCK 2011, 145. , Krisztusban újjá lett minden, s a vasárnap hirdeti az új ég és új föld korszakát, Krisztus uralmát, amely az ő visszajövetelével kiteljesedik. A parancsolat lényege tehát megmaradt, de ünneplésének napja átkerült szombatról vasárnapra. Ezért tartotta Kálvin is a legfontosabb keresztyén ünnepnek a vasárnapot, amely Krisztus váltságművének betetőződésére és a kiterjesztett szabadításra emlékeztet, hogy az örökkévaló szombatot már itt a földön elővételezzük. A keresztyén ember számára a vasárnap az emberléptékű idő teremtőjére és az idő Urára, az élő Istenre mutat. A keresztyénségben nemcsak a szombatlett vasárnappá, hanem a nyugalomnap üzenetében is megjelenik egy új vonás, ami még inkább gazdagítja a bibliai parancsolat üzenetét. A keresztyén szemléletmód szerint az ember nem a munkából megy a pihenés felé [...], hanem Krisztus váltságműve fellélegzést adó ünnepéből indulhat el a munkába." FEKETE 2013, 436. , Amikor fölment Mózes a hegyre, felhő borította be a hegyet, mert az ÚR dicsősége ereszkedett rá a Sínai-hegyre. Már hat napja borította be azt a felhő, és a hetedik napon kiáltott Isten Mózesnek a felhő közepéből." (2Móz 24,15-16) 23 Vö. BIERITZ 2005, 58-62. 24 UNGHVARY 1934, 25-27. 25 RATZINGER 2002, 86. 89
