Oldal 83 [83]
OCR
AZ EGYHÁZI ÉV A periódusok pontos, egyértelmű meghatározása általában hiányzik. Ami megállapítható, az a következő: a húsvéti időszak Húsvét és Pünkösd közötti időszakot jelenti, a pünkösdi idő pedig a Szentháromság ünnepétől a svájci területeken történeti távlatban, már a reformáció korától ismert őszi úrvacsoráig (Herbstkommunion) tart. Ez a szeptember első vasárnapján tartott úrvacsora vezeti be az egyházi év utolsó, eszkatológiai jellegű szakaszát. Az ezzel a szakasszal történetileg is kapcsolatban lévő adventi idő minden további említés nélkül magában foglalja a négy adventi hét mellett a karácsonyi időt is. A vízkereszti időszak és a passió konkrét határvonalai nincsenek meghatározva vagy kifejtve." A felvilágosodás kora óta pedagógiai-katechetikai szempontok szerint sokszor törekedtek és törekednek arra, hogy az egész egyházi esztendőt vagy az ún. ,Üünnepes félévet" három: karácsonyi, húsvéti, pünkösdi ünnepkörre osszák fel." Ez a tagolás rendkívül népszerű — különösen a református gondolkozásban —5 azonban érezzük, hogy a megközelítés kissé erőltetett, hiszen a pünkösdi ünnepkör mint olyan a keresztyénség történetében sem mintegy féléves, sem néhány hetes formában nem létezett. Pünkösd időpontja és tartalma elválaszthatatlan Húsvéttól. Ugyanilyen pedagógiai támpont, ha ezt az egész évkörre kitágított hármasságot: Karácsony, Húsvét és Pünkösd időszakát és titkát mintegy az Atya, a Fiú és a Szentlélek teremtő, megváltó és megszentelő művének kiábrázolásaként vesszük.!!° SZEnAsı Sändor felreertelmezesen alapulö magyaräzata szerint az új római katolikus liturgikus rend" szerint a ,pünkösdvasárnapot a shúsvét nyolcadik vasärnapjä«-nak” tekintik, ezért , náluk csak két ünnepkör maradt meg [...] 7 Álláspontja szerint a , Szentháromság Isten ökonómiáját sokkal 113 BASCHERA 2013, 58-59. 114 BERGER 2008, 401., 495.; LEEUWEN 2009, 109-110.; HAFENSCHER 2010, 307. 115 Vö. pl. Csıky 1914, 131.; SzEnAsı 1999, 35.; RKT 2010, 33. szerint a pünkösdi ünnepkör resze „mennybemenetel, pünkösd, Szenthäromsäg ünnepe", valamint bevezeti még az új kenyéri, új bori és reformációi ünnepkört is. Érdekes, hogy CsIKY Lajos szerint a római katolikus egyházi év három ünnepkörből (karácsonyi, húsvéti és pünkösdi) áll. Ahogyan fentebb láttuk, szerinte a református (protestáns) gyakorlatban nincsenek ünnepkörök, csak ünnepek. Csiky 1892, 42. UNGHVÁRY 1934, 30. szerint három ünnepkör van: 1. az adventi, 2. húsvéti, 3. pünkösdi. Később azonban karácsonyi ünnepkörről beszél adventi helyett. A karácsonyi és húsvéti időszak az — egyes hagyományokban inkább a húsvét folytatásának tekintett, másokban külön ünnepkörként kezelt — pünkösdi ünnepkörrel együtt minden keresztyén hagyományban lényegileg azonos, és az egyházi év fő meghatározója." ZALATNAY 2012, 47. H6 SZÉNASI 1999, 35. Vö. PAP 2011k, 8. Ugyanígy J. H. A. Ebrard (1818-1888), a XIX. század meghatározó református liturgusa szerint. Ismertetését lásd: BASCHERA 2013, 58. 117 SZÉNÁSI 1999, 71. 82
