Oldal 79 [79]
OCR
AZ EGYHÁZI ÉV ünnepekkel, ill. emléknapokkal kapcsolatban: ,nem helyes és mindenesetre a hitélet lankadásának és erőtlenségének tünete, ha a nem üdvtörténeti alkalmak az egyházi év ünnepeit háttérbe szorítják és elhomályosítják".?" Boross Géza liturgika jegyzete az egyházi évet ünnepes és ünneptelen félévre osztja. Az ünnepes félév három ünnepkörre tagolódik: 1) karácsonyi, 2) húsvéti, 3) pünkösdi. A karácsonyi ünnepkör második felét, ill. végét — BoRoss Géza szerint — Karácsony ünnepe határozza meg egészen a böjti időszakig. Az új esztendő első vasárnapja után , következő vasárnap egyházi neve Dominica epiphaniae"." Jól tudjuk azonban, hogy a vízkereszti idő hossza valójában Húsvéttól függ, valamint VÍzkereszt ünnepe es/iet vasárnapra is, de ez nem törvényszerű. Az ünnep vasárnapra való , áthelyezése" a II. Vatikáni Zsinat utáni naptárreform engedménye, amit a püspöki konferenciák jogosultak eldönteni és elrendelni."" A húsvéti ünnepkör - részben folytatva a RAvAsz László-i előzményeket, ami leírását és definícióit alapvetően meghatározza — , az áldozócsütörtök előtti un. Rogate vasárnapig?" tart." PÁSZTOR János a következő ünnepköröket sorolja fel: 1) Az inkarnáció ünnepköre Advent I. vasárnapjától Vízkeresztig;?? 2) A kereszt és a feltámadás ünnepköre," amely a Húsvét utáni vasárnapig tart; 3) A Szentlélek kitöltetésének ünnepköre,’' amely — a felsorolásból egyértelműen kiderül — a Húsvét utáni II. vasárnappal kezdődik és a Szentháromság ünnepe utáni vasárnapokat? is magában foglalja." Igen sajátos és egyedi ez a felosztás, a három „nagyünnep” teológiai üzenete köré rendezi az , ünnepköröket", valamint ki kell emelni, hogy nem tartja számon az ún. ünneptelen félévet. KÁDÁR Ferenc egyrészről megállapítja, hogy „az egyhäzi év hagyományos felfogásban kétosztatú", az első felében helyezkedik el a három ún. üdvtörténeti (nagy)iinnep. Megemliti azt is, hogy az ünnepes és ünneptelen félév elnevezések 85 CZEGLEDY 1996, 44. 86 Boross 1988a, 63. Vo. SS 2000, 79. Magyarországon a latin rítusban , áthelyezték" az ünnepet, a szomszédos országok latin rítusú és magyar nyelvű katolikus közösségei Vízkeresztet és Áldozócsütörtököt az ünnep eredeti napján ülik meg. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) 2014 januárjától VÍzkereszt ünnepét újból január 6. napján rendelte el ünnepelni, így a korábbi, január 2. és 8. közötti vasárnapra való áthelyezés Magyarországon is megszűnt. 88 Boross 1988a, 63. A Vízkereszt és Nagyböjt I. vasárnapja közötti időt, vasárnapokat nem említi meg. A szenvedés és a feltámadás ünnepköre. PÁSZTOR 1985, 78. 9 Pünkösdi ünnepkör. PÁSZTOR 1985, 79. "72 A könyv korábbi kiadásában nincs részletezve ez az ünnepkör. A szenvedés és a feltámadás ünnepköre Húsvéttal ér véget, a pünkösdi ünnepkör Mennybemenetel ünnepével kezdődik. PÁSZTOR 1985, 78-79. 93 PÁSZTOR 2002, 109-111. Vö. PÁSZTOR 1985, 78-79. 90 78
