Oldal 76 [76]
OCR
3. AZ EGYHÁZI ÉV FOGALMA ÉS ÉRTELMEZÉSE Hadd szóljunk még egy szót az ikerközpont kifejezésről is! Mint láthattuk, Nagypentek-Hüsvet összefüggesenek RAvAsz Läszlö-i terminológiája a szóalkotas,”* ami a szakirodalomban tovabbélt. Kérdés, hogy — csupan torténeti szempontból közelítve — a Karácsony és Vízkereszt miért nem az adott ünnepkör „ikerközpontja” vagy , ikerpárja", még ha olyan történeti egymásrautaltság nincs is e két ünnep között, mint Nagypéntek és Húsvét között."? Végső soron pedig végig ügyelnünk kell arra, hogy minden valódi ünnepet önállóan és a maga helyén kezeljünk és ne más ünnepekhez vagy ünnepkörön belüli helyéhez képest értékeljünk fel vagy alá. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az ünnepek nem teremtik meg saját hangsúlyaikat és nem rendeződnek funkciójuk szerint kvázi hierarchikus (sorjrendbe. Nem lehet állítani, hogy Virágvasárnap , kisebb ünnep", mint Húsvét, de nagyobb a hétköznapra eső Nagycsütörtöknél. Virágvasárnap az üdvtörténet és a liturgikus ünneplés vonatkozásában megkerülhetetlen , csomópont" az egyházi évben és az egyház, ill. a hívő ember életében. Jól tudjuk azt is, hogy egy ünnep , értéke" vagy jelentősége nem a templomba járók számarányától függ (mint egy választás vagy közvélemény-kutatás), hiszen ha csak az adaptációtól tesszük függővé a besorolást, akkor mindenképpen torz eredményt kapunk. Úgy járunk, mint a néhány évvel ezelőtti élő nagypénteki istentisztelet-közvetítés alkalmával prédikáló egyházi vezető, aki azt állította, hogy a Karácsony azért a (római) katolikusok legnagyobb ünnepe, mivel az éjféli misére sokan járnak. A reformátusok legnagyobb ünnepe pedig Nagypéntek" -— és elmaradt az érvelés." Visszatérve tehát korábbi felvetésünkre, véleményem szerint az , ikerközpont" kifejezés adott kontextusban való alkalmazása inkább retorizmus, mint heortológiai-teológiai szakkifejezés. TórTH Endre teológiai gondolkodásában jelentős szerepet játszott a Csikesz Sándor-i impulzus, amelyen a gyakorlati teológiai elvi kérdések helyett inkább Magyar (református) kontextusban mindenképpen. Tudomásom szerint a külföldi, különösképpen a kortárs és megelőző német szakirodalomban a kifejezés nem kerül elő. XX. századi forrásokban találtam eddig olyan megnevezést, hogy Nagypéntek és Húsvét ünnepe , ikrek". A teológiai összefüggést azonban vitathatatlannak tartom. Nagypéntek , [mlagyar protestáns gyakorlatban a legnagyobb ünnepnek számít. Ez természetesen egyoldalú megközelítés. Ha legnagyobb ünnepről akarunk beszélni, akkor inkább a szent háromnapot kellene egy ünnepnek neveznünk. Nagypéntek és húsvét elválaszthatatlanok egymástól. Az egyház a liturgiában húsvétra figyel akkor, amikor nagypénteket ünnepli, és nagypénteket nem felejti látóteréből, amikor a húsvéti örömhírt ünnepli." HAFENSCHER 2010, 358. Vö. DOLHAI 2016, 29-31. Az egyházi és az ünnep egymáshoz viszonyulásának kérdéséivel kapcsolatban lásd: ZALATNAY 2012, 46-47. Vö. HAFENSCHER 2010, 358.
