Oldal 74 [74]
OCR
3. AZ EGYHÁZI ÉV FOGALMA ÉS ÉRTELMEZÉSE A husvéti ünnepkör kezdődik a bőjt első vasárnapján s kiterjed áldozócsütörtökig. Jézus negyven napi bőjtölésének emlékére a régi egyház negyven napi bőjtöt rendelt; de a prot. egyház rendszerében a bőjtölésnek nem lehet helye, sőt tényleg azok is kinőttek már a bőjtnek hitéből, a kik külsőleg még r. katholikusok. Azonban a bőjti időszakot, a nélkül, hogy erre nézve valaha törvényes intézkedés történt volna, a prot. egyház is a husvét előkészítőjének tekinti s predikáczióiban a Krisztus szenvedéseit szokta hirdetni. [...] A végső szenvedéseknek és a halálnak emlékére a nagypéntek ünnepe van szentelve. [...] Husvétban az Úr győzelmét a halál felett ünnepeljük, a mely győzelmét részünkreis nyert. [...] A husvét utáni vasárnapok tárgyai a feltámadás után a negyven nap folyamában történt dolgok és a lélek halhatatlanságának tanítása. A feltámadási jelenetek utolsó, legkitünőbb szakaszának emlékére az áldozó csütörtököt ünnepeljük, midőn Jézus megvált a földi léttől s teljesen átment földfeletti dicsőségébe. [...] A pünkösti ünnepkör a szentháromság vasárnapjával záródik be; de ez bezárja egyúttal az ünnepes félévetis és azután az ünneptelen következik. A szentháromság ünnepe aa [sic!] XIV. században lett a ker. egyházban különös ünneppé; de a prot. egyház ezt az ünnepet nem tartotta meg, mert nem egy históriai ténynek, hanem egy dogmának volt szentelve. [...)] Nehezebb feladat a helyes tárgyválasztás az ünneptelen félévben; azonban az ünnepes félév indirecte itt is kijelöli a tárgyat, a mennyiben itt azon tárgyakról kell beszélni, a melyekről az ünnepes félévben nem beszélhettünk. A predikáczió tárgya amott a keresztyénségnek történelmi alapja, itt a tanszerű alapja; amott a történelmi vagy evangeliumi, itt a didaktikus vagy apostoli textusok az uralkodók, a melyeknek alapján a keresztyénség vallási és erkölcsi tartalmáról minden évben egy összefüggő egész és bevégzett képet kell adnunk. Az összefüggést nem úgy értjük, hogy egy olyan nagy beszédet készítsünk, a melynek huszonhat részét egyenként mondjuk el e félév alatt; mert minden egyes beszédnek egymagában is bevégzett egésznek kell lenni; hanem értjük alatta az egész anyagnak olyan tervszerű berendezését, hogy a mai beszéd elézményiil és vilagositéul szolgaljon a jövö vasärnapira. |...] Bár szokatlan tárgy, de a kinek tehetsége van rá, megpróbálhatja, hogy a pünköst után következő egy pár vasárnapon egyháztörténelmi anyagot vegyen fel a predikäcziöjäba. [...]% BOGÁR János 1932-es művében ismerteti a hagyományos, , ünnepes és ünnepnélküli félévre" történő felosztást." Majd így folytatja: 66 Kovács 1904, 103-113. 67 BoGAR 1932, 93. 73
