Oldal 68 [68]
OCR
3. AZ EGYHÁZI ÉV FOGALMA ÉS ÉRTELMEZÉSE év egy egészet képez, Adventtel kezdődik el és Szentháromság ünnepéig tart az úgynevezett ünnepi félév, amely a , kijelentés főképpen való megünneplése"." »Az úgynevezett ünnep nélküli félév" a szentháromság utáni első vasárnaptól első advent vasárnapig (kizárólag) Krisztus tanainak s az azokhoz alkalmazkodó keresztyén életnek megismertetésére szolgál." A kortárs református CsIKY Lajos szerint az egyházi év" kívánatos és szükséges a , gyülekezet, a hitszónok s a szentek egyességére való tekintetből is."" A magyar református egyház néhány ünnepet megtart a Megváltó életének legfőbb eseményeinek emlékezetére, majd ezek után egy másfajta, a korábbi ,gazdasági év" nyomait őrző és az ún. ,egyházi adó" megfizetéséhez kötődő megállapítás következik: ,de különben az egyházi évet" csak nagyon külsőlegesen, abban a formában ismeri, hogy annak kezdetét április 24-től, Szentgyörgynapjától számítja, mint amelytől adta, — a legújabb időkig, — legtöbb gyülekezetünk az egyházi fizetést a maga lelkészének."?? 16 HÖRK 1882, 271. * Az „ünneptelen” felev ertelmezesevel e fejezet ünneptörteneti reszeben foglalkozom. 18 HÖRK 1882, 271-272. ® Liturgikäjäban csak ennyit ir: „A közepkorban az ünnepek száma egészen a végtelenig fölszaporodvän, a protestantismus csak a legnevezetesebbeket tartotta meg, mig közelebbröl a református egyház nagy része csak az Idvezítő születésének, halálának, feltámadásának és mennybemenetelének, valamint a Szentlélek kitöltetésének emléknapjait ismerte el a vasárnap mellett állandó liturgiai idők gyanánt. Némely egyházakban még, pl. nálunk is ünnepi jellemet adnak a virágvasárnapnak, mint az Idvezítő Jéruzsálembe bevonulása emléknapjának is, míg másoldalról az angol nyelvet beszélő presbyteriánusok semmi ünnepet nem tartván, egyedül a hét első napját, a vasárnapot ismerik el liturgiai idő gyanánt. Az ág. hitv. evangélikusok pedig a fentebb jelzett ref. ünnepeken kivül az Idvezítő megkereszteltetése emlékezetére több felé még a vizkeresztet is megiinneplik.” Csıky 1892, 41. Csıky Lajos az egyhäzi ev ünnepkörökre való felosztását gyakorlatilag azonosítja a katolikus egyház gyakorlatával, vö. Csıky 1892, 42-48. Egyházszónoklattanában az egyházi évet minden további, különleges beosztás nélkül két részre bontja: az , ünnepi és ünnepnélküli félre". CsIxY 1914, 121. Ez a két félév egymással nem egyenlö feleket alkot. Csıky 1914, 127. 50 Csiky 1914, 129. Az Egyházszónoklattan definíciója szerint: , Egyházi év alatt értjük azoknak az egyházi ünnepnapoknak és vasárnapoknak egymás után következő sorozatát, lánczolatát, amelyek a tél, tavasz, nyár és ősz évszakokból álló természeti, s a január 1-gyel kezdődő s a deczember 31-gyel végződő polgári év folyamában meghatározott időben visszatérnek, s úgy a természeti, mint a polgári évtől megkülönböztetve, saját kezdő és végpontjuk által szerves egészszé kerekednek ki. Az egyházi év a maga eredetét nem az Urnak vagy az apostoloknak, hanem egy természetes, már korán érzett szükségnek köszönheti, mely a Krisztusban való idvességet és annak történetét a maga benső összefüggésében, a váltság főtényeinek sorrendjére való tekintettel akarta eléterjeszteni.” Cstky 1914, 121-122. 52 Csıky 1914, 127. V6. Cstky 1914, 121-122. Az ,egyházi év" adózási szempontú értelmével és értelmezésével megannyiszor találkozunk a XIX. második felének és a XX. század első felének egyházi sajtójában (pl. PEIL, Dunántúli Protestáns Lap). 67
