Oldal 67 [67]
OCR
AZ EGYHÁZI ÉV A terv kidolgozása vagy keresztülvitele — amennyiben egyáltalán ilyenről beszélhetünk — nem sikerült konzekvensen." Meggyőződésem szerint a jelen munka számos adata, összefüggése is mutatja, hogy nem volt, mivel nem kellett olyasféle , egységes" (pedagógiai, didaktikus) koncepció, szimbolizmuson vagy teológiai-gondolati — akár antitetikus — paralelizmuson alapuló rendezőelv, mint amit a folytatólagos, organikus történeti fejlődés" következtében később, utólag esetlegesen fel lehet ismerni vagy meg lehet sejteni. A liturgikus fejlődés az istentisztelet, az egyház, a teológia belső, természetes reflexióiból, együttéléséből, harmóniáiból és soha nem prekoncepciókból táplálkozott és táplálkozik. Évszázadokkal később a protestáns HÖRK József Liturgikájában egy teljes fejezetet szentelt az istentiszteleti, liturgikus időnek és az egyházi évnek. Fejtegetésében abból indult ki, hogy az emberi élet minden pillanata és mozzanata Isten szolgálatában áll, ezért a protestáns felfogás alapvetően nem tesz és nem tehet különbséget a napok között, , mert minden nap Isten napja".? A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a folytonos ünneplés lehetetlen, ezért vannak kiemelt idők, ünnepek. Az idők ilyen formában való megkülönböztetését láthatjuk a Szentírásban is."? Az istentisztelet idejének meghatározói: (1) az isteni kijelentés, (2) természeti élet, (3) emberi történelem. Ennélfogva az istenitiszteletre elkülönzött időnek, a mely a természet változásaihoz való fűződésében szintén mint egy év köre jelenik meg (egyházi év) főleg az isteni kinyilatkoztatás tényeinek emlékét kell hordoznia, s azután a természet legfőbb változataira figyelnie (ó év estéje, új év, aratási-hálaünnep) s végül a történeti viszonyok az istenitiszteleti életre befolyó mozzanatait felölelnie. (Reform. emléke.)" HÖRK József hangsúlyozza, hogy az egyházi év középpontja a Húsvét és a húsvéti ünnepkör, ugyanis ettől függ az egyházi év további folyásának egész rendje, előre pedig meghatározza a Vízkereszt utáni vasárnapok számát is." Az egyházi 10 Vö. KLAUSER 1965, 52. 4. A legnagyobb problémát vagy zavart egyrészt feltehetően a liturgikus könyvek, kalendáriumok és listák sokfélesége, eltérő volta okozza. Vajon a könyvek teológiai-liturgi(k)ai hangsúlyokat, prioritásokat tükröznek? Vagy esetlegességből fakadnak? Történelmi, történeti okok vannak a háttérben? Úgy vélem, minden esetet külön kell értékelni, értelmezni és elemezni, valamint a tekintélyes liturgikus történeti hagyományok folyamatába helyezni. Mindeközben hasznos elfeledkezni az uniformitás utóbbi évszázadokban kialakult igényéről és gyakorlatáról. 2 HÖRK 1882, 268. 3 HÖRK 1882, 268-269. 4 HÖRK 1882, 270. # HÖRK 1882, 271. V6. VARNAGY 1999, 371. 66
