Oldal 55 [55]
OCR
AZ EGYHÁZI ÉV kívánja elvégezni. Az összetett célkitűzésből fakadó esetleges módszertani nehézségek vagy hiányosságok miatt az Olvasó megértését kérjük, de egyértelmű és egyöntetű mintát nem láttunk magunk előtt. A , járatlan" (vö. ApCsel 8,26) és ismeretlen út erőfeszítésekkel teli teljesítése után másként tekint az ember a már mögötte lévő szakaszra, mint amikor még csak indulni készült. Reméljük, hogy összességében a teológiai alapvetés megfogalmazott célkitűzéseinek értelmében az egyházi év nem marad az elmélet szintjén, a tankönyvek lapjain, és eljuthatunk az ún. témavasárnapok és szabadon választott tematikák túlsúlyától az egyházi év áldásainak és kincseinek felfedezéséig. Nyilvánvaló, hogy aki az ünneppel és ünnepeinkkel akar foglalkozni, létezésünk és öntudatunk egyik legmélyebb valóságához érkezik el. Az ünnep jelenségének és kutatásának számos, kimeríthetetlen aspektusa van: szociológiai, gazdasági, kulturális, társadalmi stb. Egyházi év alatt nem csupán azt a szűk és identitászavaros megközelítést értem, amit mai magyar református valóságként kell értelmeznünk a történelmi (vissza)fejlődés eredményeként, hanem mindig tekintettel vagyok — mintegy előremutatásként — arra az eszményi felfogásra és gyakorlatra, ami felé tartanunk kellene. Feltehetőleg minden liturgiai-istentiszteleti megújulás, vele együtt az egész egyház megújításának egyik alapelve és gyújtópontja az ünnep és az ünneplés újraértékelése és újbóli felfedezése. Az egyházi élet és az egyház istentiszteleti gyakorlatának egyik legkaotikusabb része az egyházi év vasárnapjainak elnevezése és ennek egész rendszere. Egyrészről az istentiszteleti gyakorlat, a liturgia nagyon szenved attól, hogy az egyházjog és az egyházi jogalkotó nem vagy alig él normatív, szabályozó jogával." Ez az egyházi-gyülekezeti élet minden pontján érezteti a hatását, hogy a zsinati jogalkotás hangsúlyai eltolódtak mintegy az ,egyházi közigazgatás" jogtechnikai megoldásai felé (intézmények, jogállások, választási törvények stb.), de nem lehet pontosan megmondani, hogy pl. milyen feltételek mellett lehet esketni, keresztelni. A Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló többször módosított 1994. évi II. törvény"? 133. §-a a Zsinat kizárólagos hatáskörébe utalja — többek között — az ünnepek és az istentisztelet rendjéről, az istentiszteleti rendtartásról és az énekeskönyv ügyéről való határozást, azaz ezek meghatározását, bevezetését és módosítását. Az ún. , alkotmánytörvény" érdekessége, hogy nem tartalmaz semmilyen más rendelkezést az egyház ünnepeiről. §7 A gyakorlati teológia tudományágának normatív és deskriptív szerepével, lehetőségeivel, valamint a tudományág sztereotip értelmezésének problémáival foglalkozik részletesen KELEMEN 2010, 125-147. Vö. HAFENSCHER 2012/2013, 227-228. 88 A törvénytár internetes elérhetősége: http://www.reformatus.hu/letoltesek/8/
