Oldal 50 [50]
OCR
2. ÁGENDAREFORM ÉS EGYHÁZI ÉV Már pl. minő visszás dolog az, hogy karácsonyi alkalommal osztva úrvacsorát, a karácsonyi egyházi beszédben szólunk Jézus születéséről és nyomban rá beszélünk Jézusnak megtörtént haláláról. Vagy mennyire ellentmondó dolog az, hogy a husvét ünnepén nagy örömmel beszélünk Jézus feltámadásáról és ugyancsak kevés idő múlva szólunk Jézus haláláról [...]."? 66 67 68 hogy csak Karácsonyt, Krisztus körülmetélését (Újév), Húsvétot, Mennybemenetelt és Pünkösdöt kell különös egyházi ünnepként megtartani. Waadt/Vaud kantonban továbbra is fennmaradt az Annuntiatio Mariae (március 25.) ünnepnap Jour de la Dame néven. PFISTER 1974, 521. Az ünnepszentelés svájci gyökereiről elsődleges források alapján adatokat közöltem: PAP 2008/2009, 344-348. Vö. CZEGLÉDY 1996, 43. FEKETE Károly kifejezése: FEKETE 2011, 43. MiITROVICS 1913, 194-195. MiTrRovics Gyula szerint elég lenne három, alkalmas(abb) úrvacsorázási alkalom egy esztendőben, méghozzá: Nagypénteken, Pünkösdkor és az aratási ünnep alkalmával. Mirgovics 1913, 195. Ugyanezen gondolatok jelennek meg a Novák Lajos által készített Istentiszteleti Rendtartás javaslatának (1905) indoklásában is: , Jézus születése és feltámadása ünnepének természetével merev ellentétben áll a Jézus halálának hirdetése s az azt szimbolizáló urvacsora." DPL 1905, 623-624. Az újkenyéri és újbori úrvacsorát — mint ószövetségi hagyományon alapuló alkalmat — ,új-szövetségellenes, tehát nem jézusi alapon" nyugvónak tartja az előterjesztés. DPL 1905, 624. , Az u. n. félböjti vagy bőjtfői urvacsorát viszont ugy tekintjük, mint a farsangi lakmározásokért, talán kihágásokért szóló köteles bűnbánati alkalmat, mintha a jegyek vétele által szabadulhatnánk meg esetleges vétkeink sulyától." DPL 1905, 624. Az indoklás összegzése szerint a szokott hat úrvacsorai alkalom közül , öt nem állhatja meg a helyét!" DPL 1905, 624. Ennek megfelelően a böjtfői úrvacsorázást el kellene hagyni, a húsvétit át kellene helyezni Nagypéntekre; Pünkösdkor, , az egyház megalakulásának emlékünnepén, egészen helyén van az urvacsora”. Az ún. ünneptelen félévben nincs üdvtörténeti ünnepnap, ezért — tekintettel a magyar nép életmódjára — mégis maradjon meg az újkenyéri úrvacsora szeptember első, az újbori november első vasárnapján. Az október 31-nek nincs üdvtörténeti alapja, ezért sem azon, sem a Karácsonyhoz közel eső Advent I. vasárnapján sem legyen ürvacsora. „Ötödiknek megmaradna a karácsony, nem azért, mert oda kifogástalanul illik, hanem azért, mert mégis az urvacsora szerzőjére emlékeztető ünnep s mert az alkalmak számát mégse apaszthatjuk meg nagyon s jobb hiányában a kevésbbé jót is el kell fogadnunk és meg kell tartanunk." DPL 1905, 624-625. 49
