Oldal 48 [48]
OCR
2. ÁGENDAREFORM ÉS EGYHÁZI ÉV Áldozó csötörtöki beszéd; Pünkösti beszéd; Bűnbánati beszéd; Aratási beszéd; A reformatio emlék-beszéde. ZSARNAY Lajos Paptanjának (1857) vonatkozó részére is érdemes figyelnünk, nála is meghatározó jelentőségű része az ünneplisLu» tának a , textusválasztás" és a , Hogyan, miről predikäljunk?” kerdese. 142. §. A thémák valamint a textusok választására határozólag folynak be az ünnepek. A helvét vallástételü evangélikusok Magyarországon (lásd a budai 34 kánont) az új éven kívül, (melynek evangyéliomi alapja nincs, de az idő és élet változandóságára emlékeztetvén, Isten iránti hálára, bizodalomra, az idő okos használatára, erkölcsi újjászületésre sat. buzdit), karácsont, Jézus születésének, nagypénteket, halálának, húsvétet, feltámadásának, áldozó csötörtököt, menybemenetelének, pünkösdöt, a szentlélek alászállásának emlékére szentelik; ezen történetek az isteni kijelentés főrészei, a keresztyén vallás egyház és üdv alapjai. Ezen ünnepi predikátiók tehát az ünnep egyházi célját előmozditani tartoznak. Nagy homilétikai büut [sic/] követne el a lelkész, ha p. o. husvétban Jézus feltámadását, vagy pünkösdben a szentlélek kitölteteset mellöznee. [...] Jegyz. 1. Az adventre, mely Jézus születésének méltó megünnepléséhez készit, e mellett az első advent az egyházi év első napja, a farsangi, böjti napokra, virág — szentháromság vasárnapjára is lehet figyelemmel a lelkész. Az év szakaszai, az úr vacsorája, s az ahozi készület szinte határozzák a textus és théma választását." TOTH Mihaly Egyhdzszonoklattana (1878) a következő felsorolást tartalmazza (I. Unnepi Predikäcziök®"): Adventi, Karäcsonyi, Ujesztendei, Viragvasärnapi, Nagypénteki, Husvéti, Áldozó csütörtöki, Pünkösti, Bünbanö, Aratasi beszed fötetelei vagy főtárgyai. Az említett források alapján csak egyoldalú liturgia- és ünneptörténetet írhatunk. Ezért helyes a fentebb idézett alapvetés: ezek liturgiai minimumok,"? amiket 60 ZSARNAY 1857, 178-179. 431 TÓTH 1878, 76-89. 6 A liturgiai minimum kategóriájába tartozik az is, hogy a korai ,ágendákban?" javarészt eltörpülnek a liturgikus cselekmények/szertartáselemek, amelyek leírása és/vagy említése is sok esetben viszonylagos, esetlegesen el is marad. Néhol az az érzésünk, hogy csak azon szertartási elemeket és cselekményeket szabályozták pontosan és körültekintően, amelyek különleges jelentőséggel bírtak a liturgikus cselekmény és/vagy sákramentum evangéliumi/református helyes értelmezésére és végrehajtására nézve. Melius úrvacsorai , rendjének" hiányzó részeivel és az úrvacsora konkrét megvalósulásával kapcsolatban vö. különösen: CZEGLÉDY 1967, 381-382. Nyilvánvaló, hogy általában kidomborodik, sőt eluralkodik a cselekményhez, sákramentumhoz kapcsolódó szertartási beszéd (, prédikáció"), amely sokszor polemikus élű, részletes teológiai értekezésként jelentkezik. A Melius Juhász Péter által kiadott , első reformatus agenda” is csak legfeljebb ágendaszerű kiadvány, amely címe nagyon pontosan kifejezi annak célkitűzését: 47
