Seite 38 [38]
OCR
2. ÁGENDAREFORM ÉS EGYHÁZI ÉV készek vagyunk Isten megújító kegyelmének, Szentlelke áldásának elfogadására. Egyúttal és ezzel együtt valljuk azt is, hogy végső értelemben hiábavaló minden fáradozás, vigyázás, sürgölődés-forgolódás, ha mindezen az emberi munkán: az építésen, az őrzésen stb. nincs Isten áldása (vö. Zsolt 127). Pál apostol tanítását is idézhetjük: az egyik ültet, a másik öntöz, de a növekedést az Isten adta és adja. A végső értelem szerint és Isten előtt természetesen nem számít sem az ültető, sem az öntöző személye -— helytállásukra szükség van —, hanem egyedül a növekedést adó Isten (vö. 1Kor 3,6kk.). A 2012. esztendőben hosszas előkészítő munka után megjelent a Magyarországi Református Egyház új hit- és erkölcstan kerettanterve, ennek koncepciója a tanagyagot és az ismereteket egyszerre , lineáris és koncentrikus körök" segítségével adja elő, építi fel és mélyíti el az egyes évfolyamokban. A hat koncentrikus kör egyike az Ünnepeljünk együtt! témakör," amely közös ünneplésre hív és nevel." A koncepció e fontos eleme a kerettanterv végén teljesen elsikkad, ill. eltűnik." A 9-12/13. évfolyamokra kidolgozott kerettanterv az első nyolc osztály koncepcióját nem folytatja, de pl. érettségi témakörként megjelenik a református identitás részeként — feltételezetten a korábbi ismeretekre alapozva — az egyházi év: ünnepek, ünnepkörök"." Mindezek összefüggésében csupán annyi a kérdés, hogy pontosan mit és hogyan tanítanak hittanoktatóink az egyházi év témakörében. Kik és milyen ismeretek alapján fogják a hittanoktatási segédanyagokat megírni? Mindez szakmai vagy érzelmi ügy lesz? Számos tisztázandó, történeti összefüggéseiben kifejtendő nyitott kérdés vetődik fel e nagy témakör kapcsán. Az év körforgásában elhelyezett egyházi ünnepek és egyéb emléknapok önmagukban még nem azonosíthatók az egyházi esztendővel és annak rendszerével, ahogyan az általános, eléggé divergens, sokszor koncepciótlanság hatását tükröző egyházi-gyülekezeti gyakorlatot — ha ilyenről egyáltalán lehet beszélni — sem lehet abszolút értelemben alapul venni vagy kiindulópontként kezelni. Magyar református istentisztelet-történetünk legújabb szakaszának nyitányaként 2004 májusát nevezhetjük meg. Ekkor Szűcs Ferenc és FEKETE Károly professzorok felvetették a Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent előtt, hogy a közelmúlt és liturgiatörténetünk egészének, valamint a magyar reformátusság jelenlegi életének ismeretében és érdekében szükséges istentiszteleti életünk kérdéseit, istentiszteletünk, liturgiánk megújítását újból 5 MREHEKT 2012, 8-9. , Közös ünneplésre hív a témakör, melynek része az egyházi év ünnepeinek, kapcsolódó bibliai történetek bemutatása, valamint az ünnep szent időként való megélésére nevelés is." MREHEKT 2012, 9. 7 MREHEKT 2012, 87-93. 8 MREHEKT 2012a, 112-113., 115., 118. 37
