Oldal 37 [37]
OCR
2. AGENDAREFORM ES EGYHAZI EV A Magyarorszagi Reformatus Egyhazban és a Magyar Reformatus Egyhazban újból elméleti-gyakorlati liturgiai munkálatok folynak, amely munka célkitűzése — az új énekeskönyv előkészítő munkálataival karöltve — a magyar református egyház istentiszteleti életének megújítása, felfrissítése.! Ennek fontos szelete az egyházi évvel való foglalkozás, amit elvileg semmilyen , ágendareform" nem kerülhet el, habár az elmúlt száz esztendő történelmi tapasztalatai és ismereteink ennek pontosan ellentmondanak. A legújabb korok ágendája — mint komplex jelenség — az egyház egész életének normatív szabályozója (vagy annak kellene lennie), a benne foglaltak az egyház legtágabb értelmében vett életére kihatnak.? Az egyház kultikus életének elméleti és történeti reflexiója az egyház egésze megújulásának fontos és hathatós eszköze, sőt kiindulója lehet," ahogyan erre vallástörténeti, bibliai teológiai példák mutatnak, és ahogyan a reformáció maga az egyház széles értelemben vett istentiszteleti életének megújítására, előtérbe helyezésére törekedett." Elkötelező tény, hogy minden korban kötelességünk a felismert kicsorbulások, elferdülések, hiányok kiigazítása, orvoslása legjobb (szak)tudásunk alapján. Az erre való készség és szándék kifejezi azt is, hogy 2016 februárjára a korábban jogilag különálló két bizottság, a liturgiai és az énekeskönyvi egyesült, és az addig is szorosan összefüggő munka egy szervezeti keretben folytatódik. 2 A jelen fejezet átdolgozott, rövidített változatát lásd: PAP 2014a, 86-106. Az Egyházi Jövőkép Bizottság munkájáról szóló hírek és tudósítások szerint a munkaközösség számára delegált és saját maga által megfogalmazott feladatok közé kevésbé tartozik az egyház kultikus aspektusának, ill. az egyházi jövőkép ezzel összefüggő kérdéseinek vizsgálata, pedig a felhozott szociológiai és társadalmi tények ezt joggal indokolnák. Összességében megállapítható, hogy az ún. , historizáló teológiai aspektus" nélkül nem lehet helyes normatív teológiai döntéseket hozni. Vö. FAZAKA s 2012, 742-751. Hafenscher Károly leszögezi, hogy , a reformáció nem volt liturgikus reformmozgalom!" Természetesen a terminológiai tisztázás a reformmozgalmak legújabb kori értelmezésére és jelenségére vonatkozik, hiszen rögvest leszögezi a szerző, hogy a reformáció , [mlégis minden mozzanatában és minden mozdulatában valami módon kapcsolatban állt az istentisztelettel is." HAFENSCHER 2012, 171. 36
