OCR
1. BEVEZETÉS (5) a keresztyén egyház történeti mintái Kálvin felfogásában és a kálvini egyházak gyakorlatában sem állíthatók szembe egymással, hanem egymásmellettiségükben értelmezendők; (6) a helvét reformáció (genfi, zürichi, a délnémet liturgikus táj) liturgikus, prédikációs és éneklési-egyházzenei gyakorlatát saját elsődleges összefüggéseiben kell értelmezni." Saját magyar protestáns, református liturgiatörténetünk és prédikációs gyakorlatunk mutatja, hogy prédikátoraink éltek a postillázás, perikópák szerinti prédikálás lehetőségével a XVIII. századig," a nagyobb ünnepek, ill. ünnepkörök vonatkozásában a gyakorlat maradványaival még tovább számolhatunk.? Éppen ezért érdekes pl., hogy a debreceni református egyházmegye lelkészei 1883. május 17-én Derecskén értekezletet tartottak. A tanácskozás fő témája volt , Csiky Lajos debreceni theol. tanárnak következő tárgyu értekezése: »Az egyházi év menete szerinti prédikálás.x Az értekezlet legközelebbi összejövetelén fogja megvitatni e fontos tárgyat, mely a szép feldolgozás és előadás következtében annyira érdekelte a hallgatókat."? Egyház- és liturgiatörténetünk adatai azt mutatják, hogy évszázadokon keresztül a vasár- és ünnepnapi főistentisztelet mellett a gyülekezeti életben az adott és konkrét szituáció függvényében mindenképpen számolnunk kell az úrnapi katechizációval, a hétközi prédikáció nélküli könyörgésekkel (folytatólagos bibliaolvasással)," a hétközi prédikációs istentiszteletekkel (esetlegesen Kalauz) alapján vagy ahhoz kapcsolódó prédikálási gyakorlat nem szószéki lectio continua, hanem legfeljebb lectio continua selecta. V6. PASZTOR 1986, 40-45.; FEKETE 1998/1999, 240241.; FEKETE 2012b, 157-161. 10 V6. Pap 2009a, 68-87. 1 V6. részletesebben: ZOVANYI 1977a, 326.; CZEGLEDY 1990, 142-145.; FEKETE 1998/1999, 239250.; Pap 2005b, 31-37., valamint MACZAK 2003, 261-276. Kérdés, hogy ez mennyire tudatos vagy mennyire kézenfekvő textusválasztási eljárás volt. Vö. részletesebben: SZETEY 2011, 460-472. 3 PEIL 1883, 719. 44 42 F. VARGA Lajos a szokásos reggeli könyörgés részévé tette újból , régi debreceni mintára" a bibliaolvasást, amiben hallgatói élethelyzete, valamint a korszak nyomorúsága vezette. Megemlíti, hogy nagyon nagy történelmi hagyománya volt egyházunkban az istentisztelethez kapcsolódó (folytatólagos) bibliaolvasásnak, amit időközben elhanyagoltak. Két kötetes, az év ötvenkét hetének hétköznapjaira (hétfőtől szombatig) összeállított imádságaihoz (F. VARGA 1916; F. VARGA 1918) válogatott, bibliai szakaszokat rendelt. Az első kötet előszava részletesen leírja a szertartást, ami rendkívül fontos forrás. F. VARGA 1916, 5-10. Két kötetes imádságos könyve és gyűjteményes prédikációs kötete (F. VARGA 1899) a polgári évszámítást követi (Újévtől Ó évig), de figyelembe veszi a bibliai szakasz kiválasztásakor, valamint imádságaiban a hétköznapokat megelőző vasár- és ünnepnapokat, valamint az aktuális ünnepi időket (pl. Nagyhét). Az általa említett ünnepek a korszak általános ünneptartó gyakorlatának felelnek meg. Az Áldozócsütörtök utáni pénteken a bibliai szakasz — mintegy 31