Page 25 [25]
OCR
AZ EGYHÁZI ÉV Habár nehéz az olvasmányrendek keletkezésének történeti összefüggéseit pontosan megállapítani, beazonosítani, annyi bizonyos, hogy az utókor számára csupán ,csonkított" vagy kiragadott és rögzült rendként (perikópa?) eszlelhető rendszer mögött a keresztyén egyház folyamatos bibliaolvasási és bibliamagyarázási rendszerét kell látnunk és feltételeznünk. A későbbi egységesítések, változtatások, ill. bővítési szándékok általában az egyházi év szakaszainak adott gondolatiságából táplálkoztak, ill. arra kívántak reflektálni, az olvasmányrendek elválaszthatatlanok az ünneptörténettől, a liturgiatörténettől, a prédikációs gyakorlattól. A kötött istentiszteleti olvasmányrendek alapvető átrendezése, változtatása, ill. a meglévő olvasmányrendek átvétele vagy újak alkotása szükségszerűen pozitív vagy negatív irányban befolyásolhatja az adott közösség, egyház liturgikus évvel kapcsolatos álláspontját, felfogását és gyakorlatát." Ha a lutheránus egyházak átvennék az 1969-1970-ben bevezetett új római olvasmányrendet, akkor ez egyértelműen együtt járna az egyházi év római mintára való átrendezésének és átértelmezésének kényszerével is." A jelen munka további részeiben az ilyen jellegű oda-visszamozgásokra több példát találhatunk, kiemelném ezek közül a kortárs magyar metodista ajánlást, ami saját korábbi gyakorlatuktól való elmozdulásként értékelhető, még akkor is, ha a II. Vatikáni Zsinat utáni naptárrendezés nem teljesen következetes és sokszor kritikátlan átvételéről van szó." Az új római naptárhoz való kapcsolódás áttételes, egyúttal kétségkívül az angol-amerikai testvéregyházak anglikán tendenciákból táplálkozó liturgikus könyveinek és gyakorlatának többé-kevésbé sikeres átvételeként értelmezendő." A három németországi református egyház által kiadott legújabb jelentős istentiszteleti rendtartás (Reformierte Liturgie, 1999)" tekintélyes és Perikópák, azaz körülvágott, körülfaragott szentírási szakaszok. Habár a kifejezést szentírási részletek/szakaszok jelzésére már a korai századokban használták, az istentiszteleti olvasmányokra csupán a XVI. századtól alkalmazzák. Vö. MKL X., 838-840.; BERGER 2008, 393.; Csıky 1914, 122-127. 5 "Vö. BENKŐ 2010, 161-162. Az egyházi év történeti rendszerét leginkább a lutheránus közösségek őrzik manapság, azt reméljük, hogy emellett ki is fognak tartani a jövőben is. Az anglikán egyházak sokrétű gyakorlatában is felfedezhető ez a közös örökség, de az anglikánoknál erőteljesebben érvényesül a II. Vatikáni Zsinat hatása liturgikus téren is, mint az evangélikus egyházakban. Vö. HAFENSCHER 2010, 307.; OSKAMP-SCHUMAN 2001, 121. Minden esetben kérdéses, hogy az ilyen és hasonló központi dokumentumok, ajánlások menynyire érvényesülnek egy-egy adott, konkrét gyülekezeti és/vagy lelkészi szituációban. 8 V6. pl. BCW 1993, 1035-1048. Az elmúlt néhány évszázad fényében feltűnő és református kontextusban mindenképpen figyelemreméltó, hogy az új istentiszteleti rendtartás címében megtalálható a liturgia kifejezés. Vö. MEYER-BLANCK 2011, 405. 10 Ismertetését lasd: MEYER-BLANCK 2011, 404-407. 24.
