Oldal 244 [244]
OCR
A PSZICHOAKTÍVSZER-HASZNÁLATTAL ÉS -HASZNÁLÓKKAL KAPCSOLATOS TÁRSADALMI VISZONYULÁSOK ® 243 5.3. A drogpolitikai beavatkozások megítélése a nemzeti kutatásokban Mint azt az 1.4. alfejezetben lathattuk, a magyar tarsadalom 83%-a (+2,2) ügy vélekedik, hogy ,,Minden drog fogyasztasat tiltani kell, semmilyen drog fogyasztása senkinek, semmilyen körülmények között nem megengedhető " illetve , Nemcsak tiltani kell a drogokat, de üldözni is", s mindössze a felnőtt lakosság 4,5%-a (+1,3) gondolja ügy, hogy a marihuána fogyasztását a többi tiltott droghoz képest másként kell szabályozni. A hazai vizsgálati eredmények az eltérő kérdésfelvetések miatt közvetlenül nem hasonlíthatók össze más országokban kapott eredményekkel, de talán valamiféle kontextust mégis teremthetnek a fenti hazai viszonyulás nemzetközi elhelyezéséhez. A fentiekben áttekintett nemzeti vizsgálatok közül a finn lakossági adatfelvétel (Salauso, Karjalainen & Hakkarainen, 2020) foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy a megkérdezettek mely drogpolitikai beavatkozásokkal tudnak leginkább azonosulni. A 15-69 éves finn lakosság többsége nem ért egyet azzal, hogy szabályozott formában hozzá lehessen jutni kannabiszhoz, de mivel 2010 óta külön rákérdeznek a gyógyászati és rekreációs célú kannabisz-fogyasztás legálissá tételére is, ezek az adatok csak korlátozottan hasoníthatók össze az OLAAP 2019 adataival. 2018-ban a 15-69 éves finn lakosság mintegy fele értett egyet a kannabisz gyógyászati célú legalizációjával, 1890-a az egyéb célú használat legalizálásával. Az egyes korcsoportok válaszai között azonban igen jelentős különbség van. Míg az idősebb, 45-69 éves korosztály körében a legalizáció támogatottsága alig változott, addig a 25-34 éves korosztályban 2002 óta 15%-röl 35%-ra nött. Az EROPP vizsgálat (Spilka et al., 2019) is kitért a drogfogyasztás büntetőjogi szankcionálásának megítélésére a 18 és 75 év közötti francia lakosság körében. A válaszadók ötfokú skálán jelezhették, hogy mennyire tartják jónak a különféle állami beavatkozásokat a kábítószer-fogyasztók viszonylatában. A válaszadók 95%-a szerint a drogfogyasztók kötelező kezelése inkább jó vagy nagyon jó. A pénzbüntetést a lakossäg 53%-a, a kötelező felvilágosító programokat 5790-a találta jónak/nagyon jónak. A válaszadók 7090-a szerint a börtönbüntetés rossz vagy inkább rossz. A rendőrségi figyelmeztetést 8490 támogatta. A kutatók megítélése szerint a percepciókban található mintázódás egyik legjelentősebb magyarázata ismét a válaszadók szerhasználati előzményeivel hozható kapcsolatba. A valaha kipróbálók körében a börtönbüntetés támogatottsága 2196 volt, míg a soha nem használók körében 3796. Ugyanez igaz a pénzbüntetésre (4796 és 5890) és a felvilágosító programban való részvételre is (50% és 67%).
