Oldal 237 [237]
OCR
236 = FELVINCZI KATALIN - MAGI ANNA - SÁROSI PÉTER - PAKSI BORBÁLA A vizsgált uniós országokban általában is hasonló változásokat tapasztaltunk: az EVS egyes hullámai között az országokban átlagosan tendenciajelleggel, az Unió népessége körében pedig (a nagy elemszám miatt) hibahatáron túl csökkent, majd növekedett az , erősen iszákosok" elutasítása (10. ábra vastag fekete folytonos, ill. szaggatott vonal). A hazai (és az uniós) tendenciákhoz hasonló változásokat a vizsgált 20 országból nyolcban láthatunk (10. ábra vékony piros vonalak): Csehországban, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Spanyolországban. Ellentétes, az időszak első felében hibahatáron túl vagy tendenciajelleggel növekvő, majd csökkenő tendencia az , erősen iszakosok” eseteben is három országban figyelhető meg (10. ábra, sárga vonalak): Finnországban, Dániában és Portugáliában. Amennyiben a pszichoaktívszer-használókkal kapcsolatos társadalmi távolság alakulását más társadalmi csoportok kontextusában vizsgáljuk, általában azt mondhatjuk, hogy az elmúlt 20 éves időszak kezdetén a távolság csökkenése irányába mutató folyamatokat később a távolságtartás növekedése váltotta fel. Mint ahogy azt a 3. fejezetben láthattuk (5. ábra és 8. táblázat), az ADE- és az OLAAP-kutatasok adatai alapján a magyarországi felnőtt népesség körében 2001 és 2007 között a vizsgált társadalmi csoportok többsége esetében csökkent a velük szemben tartott társadalmi távolság, ami 2007 és 2015 között már csak az LMBTO-- emberekkel esetében folytatódott, a többi társadalmi csoport esetében jellemzően az elutasítás növekedésével leírható folyamat vette kezdetét, majd az elutasítás 2015 és 2019 között tovább erősödött, még olyan társadalmi csoportok vonatkozásában is, melyekkel kapcsolatban a többség általában nem elutasító. Amennyiben ezt a kontextust az EVS-kutatásban részt vevő uniós országok körében vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a pszichoaktívszer-használókkal kapcsolatos társadalmi távolság magyarországihoz hasonló alakulása az elmúlt 20 évben Európa lakossága körében, illetve általában az Unió országaiban egészen más kontextusban zajlott. Míg Magyarországon a bevándorlókat elutasítók aránya 2007 óta megháromszorozva az akkori társadalmi távolságot, mintegy 40 százalékponttal emelkedett, addig Európa lakossága körében kevesebb mint három, az országokban átlagosan pedig öt százalékpont körüli növekedés volt megfigyelhető. Hasonlóképpen, a roma származásúak esetében a magyarországi több mint 15 százalékpontos növekedéshez képest más országokban átlagosan - hibahatár körüli értékkel - kevesebb mint három százalékponttal nőtt, az európai lakosság körében pedig nem változott az elutasítottságuk aránya. Míg hazánkban az LMBTO-- emberekkel kapcsolatos társadalmi távolság csökkenésében 2001 és 2007 között tapasztalható lendület megtörése az EVS-kutatás hullámainak megfelelő időegységek alapján is látszik, más országokban átlagosan, ill. Európa lakossága körében lineárishoz közelítő csökkenés tapasztalható a homoszexuá
