Oldal 227 [227]
OCR
226 u FELVINCZI KATALIN - MAGI ANNA - SÁROSI PÉTER - PAKSI BORBÁLA 5. A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT NÉPESSÉG PSZICHOAKTÍVSZERHASZNÁLATTAL ÉS -HASZNÁLÓKKAL KAPCSOLATOS TÁRSADALMI VISZONYULÁSAI NEMZETKÖZI KONTEXTUSBAN A hazai drogepidemiológiai vizsgálatok során a pszichoaktívszer-használattal és -használókkal kapcsolatos társadalmi viszonyulások mérésére alkalmazott kérdések közül a veszélyészleléssel, helytelenitessel, illetve a drogfüggök (beteg/ bűnöző) megítélésével kapcsolatos kérdések részét képezik a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA,) általános populációs vizsgálatok számára (general population survey, GPS) megfogalmazott modellkérdőívének (European Model Questionnaire, EMQ - EMCDDA, 1999, 2002) is, elvben megteremtve a hazai eredmények nemzetközi kontextusban való értelmezhetőségének lehetőségét (az ADE és OLAAP vizsgálatokban alkalmazott kérdések kompatibilitásait lásd a 2.3. mellékletben). Ugyanakkor a szerhasználattal/szerhasználókkal kapcsolatos társadalmi viszonyulásokkal kapcsolatos adatok nem tartoznak az EMCDDA által előírt éves adatgyűjtési szolgáltatások körébe, így ezeket az adatokat az Európai Unió tagországai, illetve azok REITOX fokuszpontjai — a prevalencia-adatoktol eltérden - nem jelentik egységes szerkezetben, az ún. standard táblák kitöltésén keresztül az EMCDDA felé, s ezáltal nem válnak hozzáférhetővé az egyéb kábítószer-fogyasztással kapcsolatos adatokat tartalmazó ún. Statistical Bullentinben sem. Bár a kábítószerekkel, a kábítószer-fogyasztókkal és a drogpolitikai beavatkozásokkal kapcsolatos attitűdök mérése számos európai országban részét képezi az általános népesség körében végzett drogepidemiológiai vizsgálatoknak, az egyes tagállamok által végzett attitűdvizsgálatok módszertanában, illetve rendszerességében is igen nagy különbségek mutatkoznak. Így például jelentősen eltért a jelen fejezetben ismertetett cseh, finn és francia attitűdvizsgálatok módszertana (Mravcik et al., 2010; Karjalainen, Pekkanen & Hakkarainen, 2020; Spilka et al., 2019). Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményei többnyire csak rövid összefoglalók formájában kerülnek be az EMCDDA számára készített éves országjelentésekbe. A legtöbb erre vonatkozó adat vagy feldolgozatlan, vagy a szürkeirodalom kategóriájába tartozik, az adott ország nyelvén írt jelentésekben található (pl. Mravcik et al., 2010), amelyeket nem publikálnak lektorált szakfolyóiratokban. Mindezek a tényezők nehézzé teszik a pszichoaktív szerekkel/szerhasználókkal kapcsolatos hazai attitűdállapotok aktuális helyzetének, mintázódásának és trendjeinek nemzetközi kontextusba helyezését. Ilyen összehasonlításra elsősorban azok az európai szinten egységes módszertannal, rendszeres időközönként végzett összehasonlító vizsgálatok adnak lehetőséget, melyek - más témák mellett ugyan, de - a pszichoaktív szerekkel/szerhasználókkal kapcso
