OCR
A PSZICHOAKTÍVSZER-HASZNÁLATTAL ÉS -HASZNÁLÓKKAL KAPCSOLATOS TÁRSADALMI VISZONYULASOK ® 217 sem nem bűnözők ; míg a nem fogyasztók esetében ez az arány 1396. A , beteg és bűnöző egyszerre" kategóriát a soha nem fogyasztök 21,6%-a, mig a fogyasztöknak csak 10,490-a tekinti a drogfüggők esetében érvényesnek. Szintén 9590-os megbízhatósági szinten azt mondhatjuk, hogy a budapestiek a vidéken élőkhöz képest kisebb arányban tekintik a drogfüggőt betegnek, és nagyobb arányban bizonytalanok a drogfüggők egyértelmű , keretezése" tekintetében, továbbá tendenciajelleggel inkább gondolják azt, hogy a drogfüggő , sem nem beteg, sem nem bűnöző" A vallásosság tekintetében összességében kis hatásméretű szignifikáns mintázódás mellett a vallásossággal kapcsolatos különböző kategóriák mentén elsősorban tendenciajellegű megállapításokat tehetünk. Az egyház tanításait követő vagy a maga módján vallásos népesség nagyobb arányban tartja a drogfüggőt inkább bűnözőnek összehasonlítva azokkal, akik nem vallásosok, illetve akik nem tudják eldönteni, hogy vallásosak-e, vagy sem. Ugyanakkor az inkább betegként való definiálás tekintetében az egyház tanításait követő, és a maguk módján vallásos populáció között azonosíthatunk kétharmados biztonsággal különbséget, az utóbbi csoportba tartozók nagyobb arányban helyezik beteg keretbe a drogfüggőt, hasonlóan a nem vallásos / ateista népességhez, illetve azokhoz, akik bizonytalanok a vallásosságuk megítélése tekintetében. A drogfüggőt bűnözőnek és betegnek egyszerre tartó vélemények tekintetében pedig egy, az egyház tanításait követőktől, a maga módján vallásos, a nem vallásos / ateista csoportokon keresztül a vallásossága tekintetében bizonytalanok felé haladva rendre tendenciajelleggel csökkenő arányokat, a két szélső csoport tekintetében pedig 95%-os megbízhatósági szinten érvényes különbséget találunk. A vallásosoknak mindössze 5990-a gondolja, hogy a drogfüggők , sem nem betegek, sem nem bűnözők, szemben a nem vallásos / ateista népességgel ennél hibahatáron túl, illetve a többi vallási beállítódás tendenciajelleggel nagyobb arányával. Életkori, nemi, illetve kulturális státusz, valamint az közelmúltbeli alkoholfogyasztás mentén azonban nem azonosíthatók szignifikáns különbségek.