OCR
214 u FELVINCZI KATALIN - MAGI ANNA - SÁROSI PÉTER - PAKSI BORBÁLA A kannabisz kipróbálásával kapcsolatos veszélyészlelés tekintetében a vizsgált háttérváltozók közül mindössze a lakóhely vonatkozásában nem találtunk szignifikáns mintázódást, minden más esetében - a nem, a korcsoport, a kulturális státusz, a vallásosság és a szerhasználati előzmények mentén - rendre szignifikáns különbségek figyelhetők meg. Ezek közül a korcsoport és a kannabiszhasználattal kapcsolatos előzmények mentén közepes, a többi tényező esetében gyenge vagy elenyésző hatásméretű különbség azonosítható. Leginkább markáns mintázat a kannabiszhasználati előzmények mentén rajzolódik ki: a kannabiszhasználati tapasztalatokkal nem rendelkező népességben 7,5-ször nagyobb a kannabisz kipróbálását nagyon veszélyesnek tartók aránya, mint azok körében, akik fogyasztottak már az életük során valaha marihuánát/hasist. Más szerhasználati előzmény esetében szintén szignifikáns, de kevésbé markáns különbségek mutatkoznak: az egyéb tiltottdrog-használati tapasztalat esetében ez az eltérés csak mintegy négyszeres, az aktuálisan (is) alkoholt fogyasztók esetében azonban csak elenyésző hatásméret melletti különbség mutatkozott. A kannabiszhasználati előzmény mellett a korcsoportok mentén mutatkozott markáns, közepes hatásméretű mintázódás. A különböző életkori csoportok közül a leginkább kiemelkedő veszélyészlelés a kannabisz kipróbálása tekintetében a legidősebb vizsgált korcsoport esetében tapasztalható: 9590os megbízhatósági szinten azt mondhatjuk, hogy a kannabisz kipróbálásával kapcsolatban az 55-64 évesek körében minden más korcsoporthoz képest felfokozott veszélyérzet jellemző. Emellett tendenciajelleggel a 35-44 éves korosztály veszélyészlelése is magasabb, mint az ennél fiatalabbaké. A várható legmagasabb iskolai végzettség alapján tapasztalható gyenge szignifikáns különbség elsősorban a szélső kulturális státusok eltérő vélekedésében mutatkozik meg: az érettségivel nem rendelkezők körében 9596-os megbízhatósági szinten magasabb a kannabiszfogyasztást nagyon veszélyesnek tartók aránya, mint a felsőfokú végzettségűek körében. Emellett tendenciajelleggel az érettségizettek veszélyészlelése is magasabb, mint a diplomásoké. A vallásosság mentén mutatkozó gyenge szignifikáns mintázódás alapján a vallásosságuk tekintetében bizonytalanok vagy a nem vallásos / ateista lakosság és az egyház tanításait követő vagy maguk módján vallásos népesség közötti, 95906-os megbízhatósági szinten az utóbbiak fokozott veszélyérzetével leírható mintázódást kell kiemelnünk. Ugyanakkor tendenciajelleggel a vallásosokon belül is megjelenik a , maga módján vallásos" csoport kisebb, illetve a másik oldalon a vallásosságuk tekintetében bizonytalanok kiemelkedően alacsony veszélyészlelése. A fenti összefüggések mellett a férfiak körében azonosítható szignifikánsan alacsonyabb veszélyészlelés.