OCR
ALKOHOLFOGYASZTÁS = 139 és 2016 között, mint a nők körében. Az alkoholfogyasztás trendjeit illetően hasonlóan csökkenő tendencia figyelhető meg a vizsgált időszakban átlagosan az európai férfiak és nők, valamint a hazai nők körében is, a hazai férfiak alkoholfogyasztásban való érintettsége tekintetében azonban nem történt hibahatáron túli elmozdulás. Az elterjedtség mértékét tekintve a vizsgált időszakban Magyarországon mindkét nem esetében az európai átlagához képest magasabb érintettség mutatkozik. A hazai férfiak körében az európai férfiakhoz képest jellemzően 1,1-1,2-szer nagyobb ráták tapasztalhatóak, a hazai nők esetében pedig az európai átlagnál kb. 1,3-szor nagyobb ráták figyelhetőek meg, ezzel elérve az európiai férfiak fogyasztási rátáit. 17. ábra: Az alkoholfogyasztás éves prevalencia-értéke nemi bontásban Magyarországon a 2001 és 2019 között készült vizsgálatok alapján (a 18-53 éves népességben, a válaszolók százalékában), illetve Európa-régióban a régiós országok ätlagäban, 2000-2016 között (15+ népesség körében, a válaszolók százalékában) 100,0 90,0 ETT 2 80,0 > RE. . 60,0 Ces as “reson. —g “<<. =. ene 50,0 = 200 —— Hazaferfi = +- Hazainö — WHO ferfi won | 30,0 2001 ADE 2003 ADE* 2007 OLAAP 2015 OLAAP 2019 OLAAP {WHO 2000) (WHO 2005) (WHO 2010) (WHO 2016) * 18-53 éves korosztály körében készült a kutatás Korábbi hazai adatok forrásai: Paksi, 2003; Elekes & Paksi, 2004; Elekes, 2007; Paksi et al., 2009, 2017 WHO-adatok forrása: WHO, 2018 Az OLAAP 2015-ös éves prevalencia-értékeit összevetve a WHO 2016-os magyarorszagi rataival, illetve a WHO adatai alapján számított európai átlaggal, azt láthatjuk, hogy a WHO által becsült magyarországi ráta valamelyest alacsonyabb mind a nők, mind a férfiak körében az OLAAP-kutatásban kapott prevalencia-értékekhez képest, de még így is magasabb, mint az európai átlag. Tehát a WHO által becsült adatok is megerősítik, hogy a hazai nők és férfiak körében magasabb a kérdezést megelőző 12 hónapban fogyasztók aránya, mint az európai átlag.