OCR
ALKOHOLFOGYASZTÁS = 119 Nem fogyasztott Fogyasztott Változó = = F p n? N Atlag | Szöräs N Átlag | Szöräs Elegedettseg:* Selen Anm: 341 3,29 1,07 889 3,34 1,03 0,56 | 0,454 | 0,00 anyagi körülmenyeivel Elégedettség:" családi . 368 4,20 0,90 890 4,14 0,90 1,02 | 0,314 | 0,00 kapcsolataival Elegedettseg:* , , 350 4,03 1,22 877 4,02 1,18 0,02 | 0,899 | 0,00 parkapcsolataval Elegedettseg*egyeb | 365 | 301 | 088 | 888 | 3,96 | 0,89 | 0,82 | 0,367 | 0,00 társas kapcsolataival ee 368 | 3,93 | 1,00 | 888 | 406 | 0,89 | 4,97 | 0,026 | 0,00 egészségi állapotával ! ’ ! ! ’ É ! WHO általános jóllét 365 | 8,86 | 3,21 | 882 | 930 | 2,99 | 5,21 | 0,023 | 0,00 Megjegyzések: N: válaszolók száma; F: egyszempontos ANOVA-teszt statisztikája; p: szignifikancia-érték az F-statisztikához kapcsolódóan; r?: Eta-négyzet hatásméret-mutató; A szignifikäns (p<0,05) összefüggéseket a táblázatban szürke mezővel kiemeltük. FA különböző életdimenziókkal való elégedettség mérése 5 fokozatú skálán történt, ahol az 1-es azt jelentette, hogy, egyáltalán nem elégedett" az 5-ös pedig azt, hogy ,teljes mértékben elégedett" A leíró-statisztikai elemzések során használt változók - illetve bizonyos indikátorcsoportok (elégedettség, anyagi helyzet) esetében az elemi változók erős multikollinearitása miatt létrehozott összevont indexek - alkotta változószettet a pszichológiai változókkal kiegészítve ENTER módszerrel bináris logisztikus regressziós modellt hoztunk létre annak vizsgálatára, hogy a többi változó kontroll alatt tartása mellett mely társadalmi-demográfiai, illetve pszichológiai jellemzők gyakoroltak szignifikáns hatást az elmúlt évi alkoholfogyasztás előfordulására. A modellt bemutató 6. táblázat tartalmazza a bevitt változók és az előző évi alkoholfogyasztás közötti páronkénti, nem kontrollált kapcsolatokat is. A létrehozott többváltozós bináris logisztikus regressziós modell a közelmúltbeli (elmúlt évi) alkoholfogyasztás becslésére (0 — nem fogyasztott alkoholt az elmúlt évben; 1 — fogyasztott alkoholt az elmúlt évben) szignifikánsan jobbnak bizonyult, mint a kiinduläsi, prediktor-vältozökat meg nem tartalmaz6 modell (x’(30)=135,78; p<0,001; Cox & Snell R’=0,15; Nagelkerke R’=0,21). A letrehozott modell 75,0%ban helyesen jósolja be a résztvevők csoporttagságát összességében, amely ugyan mindössze 2,7%-os emelkedést jelent a kiindulási modell által nyújtott klasszifikációs teljesítményhez (72,390) képest, azonban az elmúlt évben alkoholt fogyasztó személyek besorolása tekintetében ez a növekedés 27,2%. A modellbe bevont magyarázó változók közül - a többi változó kontroll alatt tartása mellett — a nem, a lakóhely, a kulturális státus, a családi minták, az anómiás érzületek, a társas integráltság és a mentalizáció/reflektív funkciók bizonyosság altípusa kapnak szignifikáns szerepet az előző évi alkoholfogyasztás becslésében. A nőkhöz képest a férfiaknak több mint négyszer, a vidéken élőknek a budapestiekhez képest pedig közel kétszer nagyobb az esélye a közelmúlt