Seite 116 [116]
OCR
ALKOHOLFOGYASZTAS = 115 körében az előző évi ivási magatartás alapján kockázatosnak/problémásnak tekinthető alkoholfogyasztók aránya 8,190, míg a fővárosi fiatal felnőtt nők köreben 2,5%. Az elmult evben alkoholt fogyasztö budapesti fiatal felnöttek (N=2530) körében a kockázatos vagy problemäs ivök aranya 7,9% (+1,1). A nemek között ez esetben is gyenge szignifikäns, külônbséget talältunk (x2(1)=34,41; p<0,001; p-0,12): a közelmúltban alkoholt fogyasztó fővárosi fiatal felnőtt férfiak 10,690a, a nőknek pedig 4,390-a tekinthető kockázatos vagy problémás ivónak. A 18-64 éves népesség körében országosan kapott értékekkel összehasonlítva egyrészt azt mondhatjuk, hogy a fővárosi fiatal felnőttek körében összességében a kockázatos vagy problémás ivók aránya tendenciajelleggel alacsonyabb. Ez úgy áll elő, hogy a felnőtt férfiak körében országosan jellemző értékhez (1296 (+2,6) N-617) képest a budapesti fiatal felnőtt férfiak esetében (8,190 (-t1,2) N-1853;) 9590-os megbízhatósággal alacsonyabb, a nők körében pedig hibahatárt meghaladó mértékben magasabb (országosan a 18-64 éves nők esetében 1% (+0,7) N=685; budapesti 18-34 éves nök esetében 2,5% (+0,7) N=1976) a kockázatos vagy problémás ivók aránya. Ennek megfelelően a fővárosi fiatal felnőttek körében a nemi különbségek kevésbé markánsan jelennek meg, mint általában a felnőtt lakosságban. 2. AZ ALKOHOLFOGYASZTÁS ÉS A PROBLÉMÁS ALKOHOLFOGASZTÁS SZOCIODEMOGRAFIAI ES PSZICHOLOGIAI MINTAZODASA A FELNOTT LAKOSSAG KOREBEN Az előző évi alkoholfogyasztás, valamint az AUDIT-skála alapján kockázatosnak vagy problémásnak tekinthető fogyasztás (továbbiakban problémás fogyasztás) nemi, életkori, urbanizációs mintázódását, képzettségi munkaerőpiaci/anyagi státusát, jóllétét, mobilitását, vallási és családi integráltságát, anómikus érzületeit, különböző életdimenziókkal való elégedettségét és deviáns családi mintáit először leíró statisztikai eszközökkel, majd - különböző pszichológiai jellemzőkkel kiegészített változószetten — logisztikus regressziós modell alkalmazasával vizsgáljuk. 2.1. Az alkoholfogyasztás szociodemográfiai és pszichológiai mintázódása Az előző évi alkoholfogyasztás társadalmi-demográfiai mintázódását leíró statisztikai eszközökkel elemezve, a vizsgált társadalmi és demográfiai dimenziók többsége esetén szignifikáns eltérések mutatkoztak (4. és 5. táblázat).
