Oldal 9 [9]
OCR
8 NM PAKSI BORBÁLA - DEMETROVICS ZSOLT telműen megjelent a viselkedési addikciók elterjedtségének, kockázati és megóvó tényezőinek vizsgálata iránti társadalomtudományi érdeklődés, illetve a standard mérőeszközök kidolgozására való törekvés is az addiktológiai kutatásokban (Demetrovics & Kun, 2010; Studer, Marmet, Wicki & Gmel, 2019; Grubbs, 2020; Loo, Kraus & Potenza, 2019; Marmet, et al., 2019; Meng et al., 2020; Horvath, Urban, Kökönyei & Demetrovics, 2021). Magyarországon először 2001-ben készült célzottan a felnőtt népesség pszichoaktívszer-használatának feltárására irányuló epidemiológiai vizsgálat (Alkohol és Drogepidemioldgiai Vizsgalat [ADE] 2001: Paksi, 2003), majd ezt követően további négy alkalommal zajlottak az általános populációban a különböző addiktológiai problémák vizsgálatára irányuló, a nemzetközi standardokat leképező epidemiológiai kutatások: az ADE 2003 (Elekes és Paksi, 2004), az Országos Lakossági Vizsgálat Addiktológiai Problémákról (OLA AP) 2007 (Paksi, Rózsa, Kun, Arnold & Demetrovics, 2009), az OLAAP 2015 (Paksi, Demetrovics, Magi g Felvinczi, 2017) és a jelen kötetben bemutatásra kerülő OLAAP 2019. Az utóbbi három kutatási hullám tematikája a pszichoaktívszer-használat mellett már a legelterjedtebb viselkedési addikciók vizsgálatára is kiterjedt. A jelen kötetünkben bemutatott elemzések elsődleges hátterét adó OLAAP 2019 kutatás tehát egy közel 20 éve zajló, a különböző addiktológiai problémák vizsgálatára irányuló, módszerei és tematikája tekintetében egyaránt a folytonosságra és a nemzetközi standardok követésére törekvő, célzott epidemiológiai vizsgálatsorozat része. Emellett a kötet támaszkodik az OLAAP 2019 vizsgálattal tematikusan jelentős átfedést mutató Budapesti Longitudinális Vizsgált (BLS) fővárosi, 18-34 éves fiatal felnőttek körében szintén 2019-ben készült első hullámának adataira is. Az OLAAP 2019 kutatás célja kettős, egyrészt a különböző addiktológiai problémák elterjedtségével, másrészt azok mérésével kapcsolatos módszertani kérdésekkel foglalkozik. A kutatás fő célkitűzése a magyarországi felnőtt népesség szerhasználati szokásainak (droghasználat, gyógyszer-, alkoholfogyasztás, dohányzás) és különböző viselkedési addikciókban (problémás internethasználat, közösségi oldalak problémás használata, problémás mobiltelefon-használat, videojáték-használat, problémás szerencsejáték-használat, testedzésfüggőség, munkafüggőség, kényszeres vásárlás) való érintettségének vizsgálata, a különböző addiktológiai problémák társadalmi és pszichológiai tényezők mentén megjelenő mintázódásainak azonosítása, továbbá a hazai általános populációs addiktológiai adatok időbeli és térbeli elhelyezése. Ezek a célkitűzések megjelennek a kötet egyes fejezeteinek a struktúrájában is. Így a különböző szerhasználó magatartásokkal, illetve viselkedési addikciókkal foglalkozó fejezetek - egy-egy specifikus esettől eltekintve — ugyanazt
