Seite 152 [152]
OCR
A KÜLÖNBÖZŐ ADDIKTOLÓGIAI PROBLÉMÁK KAPCSOLÓDÁSA ® 151 A kockázatos szerhasználó magatartások vagy addiktív viselkedési formák együttes jelenlétének és a szociodemográfiai és pszichológiai tényezők kapcsolatának további elemzése multinomiális logisztikus regressziós modellek létrehozásával történt. E modellek kimeneti változója a kockázatos szerhasználó magatartások vagy addiktív viselkedési formák együttes jelenlétét kifejező változó volt. Ezen a változón a referenciakategóriát azok jelentették, akik esetében egyetlen kockázatos magatartás sem volt jellemző. Hozzájuk képest vizsgáltuk, hogy milyen tényezők magyarázzák azt, ha valakire egy, illetve ha legalább két kockázatos szerhasználó magatartás vagy addiktív viselkedési forma együttes jelenléte volt jellemző. A prediktor-változók és a kockázatos magatartások együttes előfordulásának kapcsolatát először páronként, más magyarázó változók hatását nemkontrollálva elemeztük. Ezt követően egy többváltozós modellt hoztunk létre, ENTER beléptetési módszerrel, melynek révén a modellünk egyszerre tartalmazta a szociodemográfiai és pszichológiai magyarázó változókat. Ezen multinomiális logisztikus regressziós modellek eredményeit a 14. táblázat mutatja be. Jelen fejezetben szövegesen csak a többváltozós modell eredményeit mutatjuk be. A létrehozott többváltozós modell szignifikánsan jobb illeszkedést és predikciót nyújtott, mint a kiindulási, magyarázó változókat még nem tartalmazó modell (x’(54)=288,26; p<0,001; Cox-Snell R’=0,28; Nagelkerke R’=0,33; McFadden R’=0,17). A modell összessegeben 64,0%-ban helyesen jósolta be a resztvevök csoporttagsägät. Azok köreben, akik nem mutattak egyetlen kockäzatos magatartäst sem, 87,5% volt a modell klasszifikäciös teljesitmenye, mig a modell 28,5%-ban jösolta helyesen azokat, akikre egy kockäzatos szerhasznälö magatartas vagy addiktiv viselkedési forma jelenléte volt jellemzö, illetve 43,2%ban azokat, akik legalább két kockázatos magatartás együttes jelenlétét mutatták. Összehasonlítva azokkal, akik nem mutattak egyetlen kockázatos magatartást sem, a várható legmagasabb iskolai végzettség, a nem, a családban előforduló kockázati magatartások száma, illetve a vallásosság magyarázta szignifikáns módon azt, hogy ha valaki egy kockázatos magatartással jellemezhető. A férfi nem (a nőkhöz képest), a szakmunkás végzettség (a legalább felsőfokú végzettségűekhez képest) és a családban előforduló kockázati magatartások száma! szignifikáns és pozitív kapcsolatban állt az egy kockázatos magatartás jelenlétével. A férfiakra a nökhöz kepest 98%-kal, a szakmunkäsokra a legaläbb felsöfokú végzettségűekhez képest 7690-kal nagyobb eséllyel volt jellemző, hogy egy kockázatos használati formát mutassanak. A családban előforduló kockázati magatartások egységnyi növekedése pedig az egy kockázatos magatartás jelen4 Pl. dohányzás, alkoholhasználat, pszichiátriai kezelés.
