Oldal 124 [124]
OCR
MUNKAFUGGOSEG ® 123 das jellemzé (Wojdylo et al., 2013; Kun, Urban et al., 2020). Noha a ruminäciö jelen kutatásban nem bizonyult szignifikáns prediktornak, a munkafüggőség szempontjából kockázati és nem kockázati csoportok összehasonlításakor kiderült, hogy az előbbi csoport intenzívebb ruminációs stílussal jellemezhető. Akik tehát hajlamosabbak önemésztő, tépelődő módon rágódni a negatív eseményeken, negatív érzelmeiken és azok lehetséges okain, azok esetében a munkavégzés területén egy maladaptív, kényszeres mintázat jelentkezhet. Végül több olyan pszichés tényezővel is együttjárást mutatott a munkafüggőség kockázata, amelyek a többváltozós, a többi változót kontroll alatt tartó elemzésben nem jelentek meg prediktorként. A munkafüggőség kockázata magasabb szenzoros élménykereséssel jár együtt, s ez az eredmény más nemzetközi kutatásban (Jackson, 2011) is megerősítést nyert. Ezzel párhuzamosan a magasabb szintű impulzivitás is jellemzőbb a kockázati csoportra, s ezen eredményünk is megegyezik más, nemzetközi kutatásban kapott eredménnyel (Jackson et al., 2016), továbbá a négy évvel ezelőtt mért saját eredményeinkkel is (Kun, Magi et al., 2020). Ezek az eredmények jól illeszthetők azon elgondolásokhoz, miszerint a munkafüggők újabb és újabb feladatokat és élethelyzeteket keresnek, ahol bizonyíthatnak, illetve hogy a munkafüggő személyekre jellemzőbb egyfajta türelmetlenség és sürgetettség, ami a munkavégzésüket és a munkatársaikkal való kapcsolatukat is jellemzi (Robinson, 1998). Végül, intenzívebb aggodalmaskodás is jellemzi a rizikócsoport tagjait, ami egybecseng azon nemzetközi kutatásokra épülő eredményekkel, miszerint a munkafüggőség magasabb szintű vonásszorongással, neuroticizmussal és negatív affektivitással (Burke, Matthiesen g Pallesen, 2006; Robinson, 1999; Kun, Takács et al., 2020) jár együtt. FELHASZNÁLT IRODALOM Andreassen, C. S., Griffiths, M. D., Hetland, J., Kravina, L., Jensen, F. & Pallesen, S. (2014). The prevalence of workaholism: A Survey Study in a nationally representative sample of Norwegian employees. PLoS ONE 9(8), e102446. https://doi. org/10.1371/journal.pone.0102446 Andreassen, C. S., Griffiths, M.D., Hetland, J., Pallesen, S. (2012). Development of a work addiction scale. Scandinavian Journal of Psychology, 53(3), 265-272. https:// doi.org/10.1111/j.1467-9450.2012.00947.x Andreassen, C. S., Hetland, J. & Pallesen, S. (2013). Workaholism and work-family spillover in a cross-occupational sample. European Journal of Work and Organizational Psychology, 22(1), 78-87. https://doi.org/10.1080/1359432X.2011.626201
