Oldal 120 [120]
OCR
MUNKAFÜGGŐSÉG = 119 eredményeket, és a jövőben érdemes lenne statisztikai alapon is ellenőrizni a skála határértékét, továbbá más megbízható skálákat (pl. WART, BWAS) alkalmazva is megvizsgálni a koreai populáció érintettségét. Az egyes nemek vonatkozásában a nemzetközi kutatási adatokkal megegyező eredményeket kaptunk, legalábbis a felnőtt népességre vonatkozó országos kutatás, az OLAAP 2019 tekintetében. Egy, a munkafüggőség különböző korrelátumait vizsgáló, átfogó metaanalízis (Clark et al., 2016) eredménye szerint a nemnek nincs szignifikáns hatása a munkafüggőség megjelenésére. Ugyanakkor míg a felnőtt hazai lakosság körében nem jelentkezik szignifikáns különbség a munkafüggőség kockázatában a két nemet tekintve, a budapesti fiatal felnőttek körében (BLS-kutatás) a nők között szignifikánsan gyakoribb a munkafüggőség kockázata. Eredményeink tehát arra hívják fel a figyelmet, hogy a nagyobb városban élő fiatal nők esetében, akik még karrierjük elején járnak, fokozottabb a munkafüggőség kockázata, mint a férfiak között. A nőknél talán azon társadalmi-kulturális tényezők is szerepet játszhatnak ebben, miszerint számukra nehezebb magasabb pozícióhoz és magasabb fizetéshez jutni, mint a férfiaknak, s így sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük a jelentősebb siker érdekében (Nagy, 2013). Emellett az is lényeges lehet, hogy esetükben nagyobb lehet a sürgetettség a szakmai életükben való bizonyításra fiatalabb éveikben, még a családalapítás előtt, hogy a gyermekkel otthon töltött időszak után könnyebben térjenek vissza a munkaerőpiacra. Noha a munkafüggőség definíció szintjén is elsősorban belső indíttatásból, kényszerből eredő probléma, egyes kutatások szerint amunkafüggők esetében a pénzszerzésre való motiváció is magasabbnak tűnik (Burke, 2004). Ahogy Piotrowski és Vodanovich (2006) hangsúlyozza, a munkafüggőség mögött nemcsak egyéni (pl. személyiség), illetve családi (pl. szerepek, jutalmazás módja) tényezők lényegesek, hanem olyan externális faktorok is, mint a munkahelyi megbecsülés vagy a teljesítmény anyagi értéke. Jelen kutatásunkban mi is azt találtuk, hogy a magasabb munkafüggőségi kockázat a háztartásra vonatkozóan magasabb átlagos nettó havi jövedelemmel, jobb relatív anyagi helyzettel és alacsonyabb deprivációs indexszel jár együtt, továbbá a magasabb kockázati csoportba tartozó személyek elégedettebbek anyagi helyzetükkel is. Ezen eredményeink ugyanakkor ellentmondanak ama átfogó metaelemzés eredményeinek (Clark et al., 2016), amely szerint a munkafüggőség kockázata és a fizetés között nincs szignifikáns kapcsolat. Elképzelhető, hogy a munkafüggőség anyagiakkal kapcsolatos összefüggésében a társadalmi-kulturális különbségeknek is nagyobb szerepe van. De talán azzal a tényezővel is összefügghet mindez, hogy a munkafüggőség kockázatában szignifikáns prediktorként jelent meg a háztartásméret: a magasabb kockázat esetében nagyobb az esélye, hogy
