Oldal 87 [87]
OCR
86 = HORVATH ZSOLT - DEMETROVICS ZSOLT - PAKSI BORBÄLA 4. táblázat: Az evészavarok rizikókategóriáinak összehasonlítása az életkor és a testtömeg-index (BMI) változói mentén a magyarországi 18-64 éves népesség körében (az OLAAP 2019 vizsgálat adatai alapján) Nincs jelen riziké az | Evészavarokra vonatevészavarokra kozó rizikó jelenléte t p d Változó: N | Ätlag |Szöräs| N | Ätlag | Szöräs Eletkor 1180 | 41,70 | 13,04 91 44,50 | 12,79 1,97 0,049 0,22 BMI 1127 | 25,27 | 4,13 87 27,68 | 5,02 5,15 <0,001 0,57 Megjegyzések: N: válaszolók száma; t: független mintás t-próba teszt statisztikája; p: szignifikanciaérték a független mintás t-próbához kapcsolódóan; d: Cohen-féle d hatásméret-mutató. A szignifikáns kapcsolatot (pc0,050) mutató változók szürke mezővel kerültek kiemelésre. Az evészavarok rizikójának további kapcsolatát szociodemográfiai és pszichológiai változókkal a 5. táblázat mutatja be. A táblázat tartalmazza az egyes háttérváltozók és az evészavarok rizikója közötti páronkénti, nemkontrollált kapcsolatokat is, de jelen fejezetben szövegesen csak a többváltozós elemzés eredményeit ismertetjük. Utóbbi során egy bináris logisztikus regressziós modell került létrehozásra az evészavarok rizikójának magyarázatára (0 — Nincs jelen, 1 — Jelen van rizikó az evészavarokra), ENTER módszerrel, mely a szociodemográfiai és pszichológiai prediktor-változókat egyszerre tartalmazta. A létrehozott bináris logisztikus regressziós modell az evészavarok rizikójának jelenlétének becslésére szignifikánsan jobbnak bizonyult, mint a kiindulási, prediktor-vältozékat még nem tartalmazé modell (x2(28)=119,77; p<0,001; Cox & Snell R*=0,14; Nagelkerke R?=0,37). A létrehozott modell 93,9%-ban helyesen jósolja be a résztvevők csoporttagságát összességében, amely csupán csekély mértékű, 0,3%-nyi emelkedést jelent a kiindulási modell által nyújtott klaszszifikációs teljesítményhez (93,696) képest. A magyarázó változókat is tartalmazó modell 17,7%-ban jösolta be helyesen az evészavarokra vonatkozó rizikót mutató személyeket. A modellbe bevont magyarázó változók közül a nem, a BMI, az intergenerációs képzettségi mobilitás, a családban előforduló kockázati magatartások száma, az impulzivitás, a rumináció és az aggodalmaskodás bizonyult szignifikánsnak. A nem tekintetében a nők szignifikánsan, 3,34-szer nagyobb eséllyel mutattak rizikót az evészavarok jelenlétére, összehasonlítva a férfiakkal. Az intergenerációs képzettségi mobilitást vizsgálva látható, hogy azok, akiknek várható iskolai végzettségük alacsonyabb volt, mint a velük egynemű szüleiknek, szignifikánsan, 5,49-szer nagyobb eséllyel mutattak rizikót az evészavarok jelenlétére, összehasonlítva azokkal, akiknek a várható iskolai végzettségük magasabb volt, mint a velük egynemű szüleiknek. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az intergenerációs képzettségi mobilitás és az evészavarok rizi
