Oldal 79 [79]
OCR
78 u HORVÁTH ZSOLT - DEMETROVICS ZSOLT - PAKSI BORBÁLA 4. A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT LAKOSSÁG TESTEDZÉSFÜGGŐSÉGÉNEK MINTÁZATA NEMZETKÖZI KONTEXTUSBAN Az OLAAP 2019-es adatfelvételéből származó prevalencia-értékek nemzetközi kontextusba helyezésére is csak korlátozottan nyílik lehetőség, egyrészt mert a Testedzés Addikció Kérdőívet (Exercise Addiction Inventory, EAI) használó kutatások leginkább speciális mintákon (pl. a rendszeresen sportolók vagy a hivatásos sportolók körében) vizsgálták a testedzésfüggőség elterjedtségét (Marques et al., 2019), másrészt az OLAAP 2019 kutatás során alkalmazott - a fentiekben jelzett — módosított mérőeszköz alkalmazása miatt. A rendszeres sportolók körében az eredeti EAI-kérdőív felhasználásával a nemzetközi, nem reprezentatív mintát felhasználó tanulmányok a testedzésfüggőség kockázatának 3-9%-os elterjedtségérél szamolnak be (Marques et al., 2019). Ehhez hasonlóan, az OLAAP 2019-es adatfelvétel eredményei alapján is a legalább heti rendszerességgel sportolók 2,690-a esetében volt valószínűsíthető a testedzésfüggőség kockázata. Az OLAAP 2019 kutatás alapján több olyan háttérváltozó is azonosítható volt, mely szignifikánsnak bizonyult a többváltozós modellben és a páronkénti, nemkontrollált összefüggések vizsgálata során is a testedzésfüggőségi tünetek magyarázatára. Az alacsonyabb életkor, a kevésbé hátrányos anyagi helyzet, illetve a magasabb szintű általános jóllét, szenzoros élménykeresés és rumináció a testedzésfüggőségi tünetek jelenlétének nagyobb esélyével függött össze a hetente nem sportolókkal összevetve. A nemzetközi szakirodalmi eredmények szintén arról számolnak be, hogy az alacsonyabb életkor a testedzésfüggőség jelentős rizikófaktorának tekinthető (Margues et al., 2019). Az anyagi helyzet szerepét vizsgálva, a korábbi tanulmányok szignifikáns és pozitív kapcsolatról számoltak be a magasabb jövedelmi státusz és a testedzés mértéke között (Murray et al., 2012; Scholes & Mindell, 2020). Ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy ezek a kutatások nem a problémás testedzés konstruktumára fókuszáltak. Az ältalänos/globälis jéllét és a testedzésfüggôség problémäinak jelenléte kôzôtt általunk megfigyelt szignifikáns és pozitív kapcsolat ellentmond a korábbi szakirodalmi adatoknak. Egyes tanulmányok a fizikai és mentális jóllét különböző paraméterei és a testedzésfüggőség között negatív kapcsolatokról számolnak be, ugyanakkor más kutatások nem mutattak ki szignifikáns különbségeket a testedzésfüggőség rizikójával jellemezhető és a rizikót nem mutató csoportok között (Lichtenstein et al., 2014; Maráz et al., 2015; Mayolas-Pi et al., 2017; Menczel et al., 2017). A szenzoros élménykeresés (és azzal kapcsolatba hozható egyéb személyiség- és temperamentumjellemzők) tekintetében a szakirodalmi adatok nem nyújtanak egyértelmű képet. Egyes tanulmányok nem találtak
