OCR
74 u HORVÁTH ZSOLT - DEMETROVICS ZSOLT - PAKSI BORBÁLA lakosokkal). A Szenzoros Élménykeresés Skála mentén tapasztalt egységnyi nôvekedés 19%-kal, mig a WHO Jodllét Kérdőív és a Ruminatív Välaszstilus Kerdöiv menten megfigyelt egysegnyi növekedes 17-17%-kal növelte meg a testedzésfüggőségi tünetek jelenlétének esélyét. Az 50 ezer főnél nagyobb lakosságú vidéki városokban lakók 4,46-szor nagyobb eséllyel számoltak be a testedzésfüggőségi tünetek jelenlétéről, mint a budapesti lakosok. Ugyanakkor, utóbbi hatást érdemes óvatosan értelmezni, hiszen az esélyhányados pontbecslése körül viszonylag széles tartományt ölelt fel a konfidencia-intervallum, ami a becslés bizonytalanságára utal. 3. A TESTEDZÉSFÜGGŐSÉG ELTERJEDTSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA FELNŐTT LAKOSSÁG KÖRÉBEN Az OLAAP 2019-es adatfelvételéből származó, a testedzésfüggőség elterjedtségére vonatkozó adatok időbeli összehasonlítása kapcsán fontos kiemelni, hogy az OLAAP 2019-es adatfelvétele során az eredeti ötfokozatú válaszskálát tartalmazó EAI-nek egy módosított, hat válaszkategóriás változata került felhasználásra." Jelen fejezet szerzőinek tudomása szerint a testedzésfüggőség elterjedtségét országos reprezentatív felnőtt lakossági mintán csak az OLAAP-kutatás korábbi hullámai vizsgálták, melyekben az eredeti ötfokozatú válaszskálát tartalmazó EAI került alkalmazásra (Mónok et al., 2012), így az OLAAP 2019-es adatfelvételéből származó elterjedtségi mutatók csak korlátozottan vethetőek össze közvetlenül korábbi prevalencia-mutatókkal. Jelen vizsgálatban mért prevalencia értékek a tünetmentes testedzés (7,390), a testedzésfüggőség tüneteinek jelenléte a testedzésfüggőség kockázata nelkül (6,7%), illetve a testedzesfüggöség kockázata tekintetében (0,4%) hibahatäron belül megfelelnek az OLAAP 2007-es adatfelvétele során mért elterjedtségi mutatóknak a teljes lakosság körében (tünetmentes testedzés: 7,490; testedzés tüneteinek jelenléte a testedzésfüggőség kockázata nélkül: 8,690; a testedzésfüggőség kockázatának jelenléte: 0,599) (Mónok et al., 2012). 6 A módosított változatot kialakító Szabó Attila és munkatársai érvelése szerint a páros számú válaszkategória alkalmazásával elkerülhető a középső, semleges válaszopció miatt potenciálisan megjelenő torzítás, például egyes feltételezések szerint a középső válaszopció preferenciájából adódó mesterségesen magasabb összpontszám-érték (Szabó et al., 2019).