Oldal 66 [66]
OCR
Horváth Zsolt - Demetrovics Zsolt - Paksi Borbála TESTEDZÉSFÜGGŐSÉG 1. A TESTEDZÉSFÜGGŐSÉG ELTERJEDTSÉGE Az OLAAP 2019-es és a BLS 2019-es kutatása során a testedzésfüggőség mérése a hattételes Testedzés Addikció Kérdőív (Exercise Addiction Inventory, EAD módosított változatával történt (Mónok et al., 2012; Szabó et al., 2019; Terry et al., 2004). A skálán elért összpontszám alapján lehetőség nyílt a résztvevők különböző rizikócsoportokba történő besorolására: (i) Tünetmentes testedzők: 6-16 pont; (ii) Testedzésfüggőség tüneteinek jelenléte a testedzésfüggőség kockázata nélkül: 17-28 pont; (iii) Testedzésfüggőség kockázatának jelenléte: 29 pont vagy afölött. Az EAI-kérdőív felvétele a sportolás gyakoriságára vonatkozó szűrőkérdés alapján történt, így csak azon válaszadók töltötték ki, akik az elmúlt évben legalább heti rendszerességgel sportoltak. 1.1. A sportolási gyakoriság és a testedzésfüggőség elterjedtsége a felnőtt lakosság körében Az OLAAP 2019-es adatfelvétele alapján a 18-64 éves magyarországi lakosság közel haromötöde soha nem sportolt bevalläsa szerint (57,8% +2,6). Az elmúlt év során 70,7%-uk (+2,4) nem vegzett semmilyen sporttevekenyseget, s a lakosság több mint négyötöde nem sportolt legalább heti rendszerességgel az elmúlt évben (84,796 t1,9). Másképpen megfogalmazva, a magyarországi 18-64 éves népesség kevesebb mint harmada sportolt az elmúlt év sorän (29,3% +2,4), és a felnőtt lakosság mindössze 15,3390-ára (- 1,9) volt jellemző a legalább heti rendszerességű sportolás előfordulása. A sportolás gyakorisága tekintetében szignifikáns, gyenge hatásméretű nemi különbség mutatkozott a felnőtt lakosság körében (x’(5)=13,76; p=0,017; V=0,10). A férfiaknál szignifikánsan gyakrabban fordult elő a heti rendszerességű sportolás, összehasonlítva a nőkkel (1. táblázat).
