Oldal 51 [51]
OCR
Magi Anna - Demetrovics Zsolt - Paksi Borbála PROBLÉMÁS SZERENCSEJÁTÉK-HASZNÁLAT 1. A PROBLÉMÁS SZERENCSEJÁTÉK-HASZNÁLAT ELTERJEDTSÉGE A szerencsejáték-használatot, illetve aproblémás szerencsejáték-használatot az OLAAP 2019 és a BLS 2019 vizsgálatokban egy, a szerencsejáték-használat különböző idejű prevalencia-értékeinek becslésére is alkalmas szűrőkérdés,! illetve a PGSI - Problem Gambling Severity Index (Gyollai et al., 2013) skála mentén vizsgáltuk. A PGSI skála 9, a tüneteket leképező tétellel vizsgálja a problémás szerencsejáték-használatot 4 fokú Likert skálán (0: soha, 1: néha, 2: gyakran, 3: majdnem mindig). A mérőeszköz segítségével a szerencsejáték-használat problémásságának 4 szintje határozható meg: a problémamentes használat, az alacsony mértékben (1-2 pontot elértek), a közepesen (3-7 pontot elértek) és a kifejezetten problémás (8 pont és afelett) használat. Itt fontos megjegyeznünk, hogy a mérőeszközzel az azonosított csoportok esetében a különböző mértékű problémás használat kockázatát ismerjük meg, a problémás szerencsejáték-használat klinikai diagnózisához további, individuális vizsgálatokkal juthatunk el, melyet jelen vizsgálatunk jellegéből adódóan nem tudtunk elvégezni. Így, bár az egyszerűség kedvéért jelen fejezetben a használat problémásságáról beszélünk, minden esetben annak kockázatáról van szó. 1.1. A problémás szerencsejáték-használat elterjedtsége a felnőtt lakosság körében A magyarországi 18-64 éves népesség 67,0%-a (+2,5) jatszott mär életében szerencsejätékot, 39,7%-a (+2,6) az el6z6 év sorän, illetve 30,1%-a (+2,4) a kérdezést megelőző hónapban is. A 18-64 éves válaszolók 29,3 99-a (424; N-1333) az elmúlt évben használt szerencsejátékot, de szerencsejáték-használata problémamentesnek bizonyult, 1 Játszott-e már Ön valaha életében szerencsejátékkal? A PGSI kitöltését azon résztvevőktől kértük, akik az erre a kérdésre adott válaszaik alapján játszottak szerencsejátékot a kérdezést megelőző évben
