Oldal 48 [48]
OCR
VIDEÖJÄTEK-HASZNÄLAT = 47 Az, hogy a játékhasználat nem áll összefüggésben azoknak a pszichológiai változóknak a többségével, amelyeket a függőségek és a játékhasználati zavar korrelátumaiként tartanak számon, összhangban van azzal a szakmai állásponttal, amely szerint a videójátékok használata a többség esetén egy egészséges szabadidős tevékenység, és önmagában az intenzív használat nem jó előrejelzője a tevékenység problémásságának (pl. Király, Tóth et al., 2017). Ugyanakkor az, hogy bizonyos változókkal találtunk együttjárást (pl. az élettel való alacsonyabb általános elégedettséggel), támogatja azt a gondolatot, mely szerint a videójátékok alkalmasak arra, hogy könnyen sikerélményhez juttassák a játékosokat, és örömet okozzanak nekik, amit az életükben esetleg nehezebben érhetnének el, és emiatt motiváltakká válnak arra, hogy ezeket a szükségleteiket a játékok révén elégítsék ki. Végül a játékhasználati zavar előfordulása a 18-64 éves magyar lakosság körében kifejezetten alacsony, mindössze 0,296, s a játékosok körében is csak 1,5%. Ez lényegesen alacsonyabb előfordulás, mint amit a témában készített felnőtt mintás kutatások és metaelemzések találtak. Przybylski et al. (2017) kvótás mintavétellel nyert négy, főleg amerikai, angol, kanadai és német felnőttekből álló mintát vizsgáló kutatása alapján az öt vagy több internetesjáték-használati zavar kritériumát teljesítő válaszadók" aránya 1,2% és 2,8% között változott a négy mintában. Egy átfogó, különböző típusú mintákat (serdülő és felnőtt, kényelmi és reprezentatív) magába foglaló metaelemzés eredményei alapján a játékhasználati zavar kockázatának a globális előfordulása 3,1% [CI: 2,4-3,9] volt, ha pedig csak a reprezentatív minták kerültek be az elemzésbe, akkor 2,0% [CI: 0,2-17,1] (Stevens et al., 2020). Mivel jellemzően alacsony előfordulási gyakoriságú zavarról van szó, sokkal nagyobb mintára volna szükség ahhoz, hogy megbízható populációs becslést tehessünk, illetve hogy annak kockázati tényezőit elemezni tudjuk. FELHASZNÁLT IRODALOM Bargeron, A. H. g Hormes, J. M. (2017). Psychosocial correlates of internet gaming disorder: Psychopathology, life satisfaction, and impulsivity. Computers in Human Behavior, 68, 388-394. 14 Jelen kutatasban szintén az 6t vagy tobb internetesjaték-hasznalati zavar kritériumot teljesítő válaszadókat tekintettük a játékhasználati zavar rizikójával jellemezhető csoportba tartozóknak.
